Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Váralljai Csocsán Jenő: Erdély népessége

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 JEGYZETEK Hallás István: A régi magyar államterület népességének fejlődése 1910-1930 között. Magyar Statisztikai Szemle, 1932. 913 p. Thirring Lajos: Népesség és népmozgalom, Magyar Statisztikai Szemle, 1938. 390 p. Kovács Alajos: A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője, Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 148 p. /Továbbá Kovács Alajos: A nemzetiségi statisztika problémája, Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 81, 83, 88 p./ Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálások tükrében. Magyarságkutatás, A Magyarságkutató Intézet évkönyve, Budapest, 1988. 57-58 p. 4. számú jegyzet Ferdinándy Mihály: Adatok a magyar egyháztörténet első fejezetéhez, Regnum, Budapest, 1941. 70-93 p. D. M. Dunlop: The History of the Jewish Khazars, Princentown, 1954 Arthur Koesiler: The Thirteenth Tribe: The Khazah Empire, London, 1976 A madridi királyi könyvtárban lévő Johannész Szkylidzész kézirat 134. levelének hat oldala Joannis Skylitzae: Synopsis Historianum, recensuit Joannes Thurn, Corpus fontium históriáé Byzantinae, Series Berolinensis,V,Beroloni-Novi Eboraci, 1973. 239. p. Rónai András: Erdély népességi viszonyai, Magyar Statisztikai Szemle, 1939. 3. p. 1. lábjegyzet Anuarul statistic al Romania 1939 si 1940, Bucaresti, 1940. 66. p. Ugyanott, 60-61. p. Fogarasi Zoltán: A népesség anyanyelvi, nemzetiségi és vallási megoszlása törvényhatóságonként 1941-ben, Magyar Statisztikai Szemle, 1944. 4.p. Recensamintul generál al Romania din 1941. 6. Aprilie, Bucaresti, 1944. IX. p. Lengyel Béla: A Kárpát-medence és Európa, Új Európa, 1969. március, 13. p. C. A. McCartney: October Fifteenth, 2. kiadás. I. rész, 423. p. Thirring Lajos: Terület és népesség, Magyar Statisztikai Szemle, 1940. 669. p. 190 132 fő, Stark Tamás: Magyarország második világháborús embervesztesége. Társadalmi és művelődéstörténeti tanulmányok 3, Budapest, 1989. 65. p. Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai az 1910 utáni népszámlálások tükrében, A Magyarságkutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1988. 42. p. Varga E. Árpád: uo., 43. p. Varga E. Árpád: uo., 44. p. U.N. Demographic Yearbook 1956. 293. p. Utóbbi egész Románia területére adja meg a magyarok számát. A különbség attól függ, hogy Észak-Erdélyben a magyarokat anyanyelv szerint vesszük-e /amely szerint 1 343 695-en voltak/ vagy pedig nemzetiség szerint /amely szerint 1 380 506-ot számoltak/. Fogarasi Zoltán: A népesség anyanyelvi ... Anuarul Statistic al R. P. Romania, Bucaresti, 1966. 74. p. Nagy-Erdély össznépessége 6 232 312 volt 1956. február 21-én és 6 719 555 1966. március 15-én /lásd Varga E. Árpád i.m., 44. p./ és így az évi átlagos szaporulat 0,756% volt. Recensamintul populatiei si locuintelor din 15 Martié 1966. Vol. I., Rezultate generale, Populatie, Bucaresti, 1969. 153-154. p. "It is therefore quile likely that the Hungárián population in Transylvania is closer to two millión in number, than the 1.6 millión recorded in 1966" P. A. Compton: Demographic Changesin Transylvania since 1956, A London University Westfield College-ben 1972. április 21-23-i konferencián tartott előadása, 16. p. A 770/1966 és 771/1966 számú dekrétumokat idézi R. Süle Andrea: Tények és következtetések a II. világháború utáni román népszámlálások adatai alapján. Magyarságkutatás, A Magyarságkutató Intézet Évkönyve, Budapest, 1988. 124., 142. p. valamint 9. jegyzet. Erdély össznépessége 6 719 555 volt 1966. március 15-én és 7 500 229 1977. január 5-én /lásd Varga E. Árpád, i.m., 44. p./ és így az évi átlagos szaporulat 1,004% volt. /A népesség 11,61 %-kal volt nagyobb 1977-ben, mint 1966-ban./ Varga E. Árpád: Az erdélyi magyarság főbb statisztikai adatai ... Recensamintul populatiei si al locuintelor din 5 ianuarie 1977. Vol. I., 39., 59. p. valamint 21 .jegyzet. Populatie - structura demografica, Bucuresti, 1980. 1977. január 5-én Erdély össznépessége 7 500 229 fő volt, s 7 709 944 fő 1992. január 7-én - az évi átlagos szaporulat mindössze 1.84% volt. Kende Péter: Romániai menekültek Magyarországon című tanulmánya 1989-ben jelent meg a Külpolitika 2. számában a 94-101 oldalon. A menekültek számát a Máltai Lovagok Szeretet Szolgálatától igyekeztünk megtudni. Békési B. Béla-Dálya László-Enyedi Sándor-R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség, Külpolitika 1989, 2., 43. p., 3. táblázat Az 1992-es román népszámlálás 108 933 németet mutat ki. Ebből levonva a 36 249 nagy-erdélyi ágostai hitvallású evangélikust - föltételezve azt, hogy a Brassó megyében található hétfalusi csángókat mutatták ki zsinatpresbiteri evangélikusoknak - 72 684 katolikus német marad csak. Szintén az 1992-es román népszámlálás adatai alapján. 1910-ben a később román közigazgatás alá került területen 632 599 magyar anyanyelvű római katolikus élt. /Kovács Alajos: Erdély népmozgalma vallásfelekezetek szerint, Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 1212. p./ A trianoni területen 1910-ben4 785 515, 1941-benpedig 6 122 583 római katolikus volt /Thirring Lajos: Magyarország népessége 18691949 között, Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája, Budapest 1963, 306. p./, 1949-ben pedig 6 240 427 IKlinger András: A népesség állampolgársági, nyelvi, etnikai és vallási összetétele c. fejezet, Szabady Egon (szerk.): Bevezetés a demográfiába, Budapest, 1964, 163. p./ A megjelölt vármegyékben és városokban 1910-ben 315 459 római katolikus és 356 961 református volt /Az 1910. évi népszámlálás. Részletes demográfia. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, 61. kötet, Budapest, 1918. 246-277. p./, 1941-ben pedig 405 787 római katolikus és 442 627 református /Fogarasi Zoltán: A népesség anyanyelvi, nemzetiségi és vallási megoszlása törvényhatóságonkint 1941-ben, Magyar Statisztikai Szemle, 1944. 16. p./ 1910-bena trianoni területen 1 632 852 reformátust találtak. /Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869-1949 között, Kovacsics József /szerk./:, Magyarország történeti demográfiája, Budapest, 1963. 306. p./ Úgyanott 1949-ben 2 014 707 református élt. IKlinger András: A népesség állampolgársági , nyelvi, etnikai és vallási összetétele, Bevezetés a demográfiába, Budapest, 1964. 163. p.l Tomka Miklós: Vallás és vallásosság, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György /szerk./: Társadalmi riport, Budapest, 1990. 550. p., /11. ábra/ Kovács Alajos: Erdély népmozgalma vallásfelekezetek szerint. Magyar Statisztikai Szemle, 1929, 1212. p. /Továbbá: Magyar Statisztikai Szemle, 1939. 355. p./ Anuarul statistic al Romaniei 1939 si 1940, Bucuresti, 1940. 72. p./ Mág Péter: Az RMDSZ fenntartással kezeli a népszámlálást, Népszabadság, 1992. január 15., 1-3. p. Kocsis Károly, Kocsisné Hódosi Eszter: Magyarok a határainkon túl a Kárpát-medencében, Budapest, 1991. 47. p., 14. táblázat Kocsis Károly: Erdély anyanyelvi térképe, Budapest, 1986. Klinger András: Erdély népessége anyanyelvi összetételének alakulása. Statisztikai Szemle, 1991. október, 830. p. Kocsis Károly, Kocsisné Hódosi Eszter: Magyarok a határainkon túl a Káipát-medencében, Budapest, 1991, 49-50. p., 15. táblázat Románia és Erdély átlagos természetes szaporodási értékét /6,32%; 5,1%/ a magyarok által /is/ lakott területek közül általában a Székelyföld /különösen Csík/ Szatmár és Brassó megyék múlták fölül /6-9,9% évente/ Kocsis Károly, Kocsisné Hódosi Eszter, i.m., 56. p. /Lásd Dávid Zoltán és Vécsei Károly tanulmányát is. Szerk. / Rónai András: Erdély népességi viszonyai, Magyar Statisztikai Szemle, 1939. 351., 355. p. /Továbbá: C. A. McCartney: Hungary and her Successors, 1937. 252. p.l 93