Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Kovacsics József: A nemzetiségi statisztika problematikája

7 Nemeskéri János-. A faji keveredés, Bp. 1973. 8 Hungary. Democracy Reborn, Budapest, 1991. 9 Hoóz István: A cigányok számának és demográfiai helyzetének alakulása Baranya megyében, Pécs, 1989. 10 Klinger András: A konferencián tartott előadásában a szomszédos államokban végrehajtott nemzetiségi felvételeket a következőképpen ismertette: Ausztriában 199 l-ben a nyelvhasználatot kérdezték, 7 nyelv kiemelésével. Csehszlovákiában 199 l-ben a nemzetiséget kérdezték 7 nemzetiség példájával, valamint az anyanyelvet 6 nyelv példájával. Romániában a nemzetiségi rovat üres volt, hasonlóképpen az anyanyelv rovata is. Jugoszláviában 1991-ben és a Szovjetunióban ugyancsak mindkét rovatot üresen hagyták, a megszámláltra, illetve a számlálóbiztosra hagyva annak kitöltését. 11 Mint a vallási adatokkal való visszaélés esetét említhetem, hogy Romániában Szatmár vármegyében 1927-ben a római katolikusokat németeknek, a görög katolikusokat románoknak, a reformátusokat magyaroknak minősítették. 12 A Jugoszláviában /Vajdaságban/ végrehajtott összevonásokra hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre. Az megállapítható, hogy Trianontól 1941-ig 284 községet vontak össze és 55 község lett belőlük. Például a muraszombati járásban Andorháza, Borháza, Dyanfa, Kerkafő, Kerkaszabadhegy, Lakháza, Mártinje falu és Magasfok része, Nádorfa, Péterhegy és Sándorvölgy községekből lett egy község Péterhegy (Górni Petrovci) néven. A nemzetiség fogalmának önkényes értelmezése, de főként a nyelvtudás kérdezésének a mellőzése miatt a nemzetiségekre vonatkozó feltételek az államok közötti adatcserében összehasonlíthatatlanok. 13 Vannak kisebbségek, így hazánkban is, amelyek elzárkóznak minden olyan törekvés elől, amely nyilvántartásukra, számbavételükre, fogalmi meghatározásukra irányul. Ennek az egyes államok nemzetiségi politikai felfogásán kívül más okai is vannak. A nemzetközi szervezetek, így a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Nemzetközi Népességtudományi Unió is elhanyagolta annak szorgalmazását, hogy az egyes államok népszámlálásai vegyék számba az anyanyelvet mint a nemzetiség legfontosabb kritériumát. Az Európa Tanács egyik mértékadó dokumentuma: "Az Emberi Jogi Bizottság Jelentése a Kisebbségek Jogairól /Közismertebb nevén: Brincat-Jelentés/ azt mondja ki, hogy kisebbségek meghatározása nem szükségszerű eleme a probléma megközelítésének". 14 Igaza volt Miletics Svetozár szerb képviselőnek, aki az 1868. évi XLIV. tc. /nyelvtörvény/ kapcsán azt vallotta, hogy "Magyarország Európának a gordiusi csomója, amelyet a Duna vág ketté". Radics E. idézett munkája 261. oldal. E gordiuszi csomó szétvágását napjainkban nehezíti, hogy Horvátjárfalu, Dunacsűn és Oroszvár 1945 után történt elcsatolása után távol kerültünk a pozsonyi Duna-szakasztól. 53