Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)

I. A NEMZETISÉGI STATISZTIKA ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI - Kovacsics József: A nemzetiségi statisztika problematikája

A kisebbségek számbavételével kapcsolatos fogalmi kérdések mellett vannak olyan számlálás-technikai kérdések, amelyek szintén befolyásolják az eredmények pontosságát. Ezek közül a legfontosabbak: 1. A kisebbségek számbavételére vonatkozó kérdőív és utasítás ne csak a többségi nemzetiség nyelvén jelenjen meg, hanem a kisebbség nyelvére is le legyen fordítva és biztosítani kell, hogy hozzájuk ezek a számukra nyelvileg érthető kérdőívek jussanak el. 2. A számbavétel lebonyolításában működjenek közre kisebbségi számlálóbiztosok. 3. A népszámlálás vagy a nemzetiségi összeírás programjának a kidolgozásába kapjanak betekintést a nyelv szerint illetékes ország statisztikai hivatalának népszámlálási szakértői. 4. A kisebbségekre vonatkozó adatok csoportosítása, feldolgozása és publikálása tekintetében a közép- és keleteurópai államok statisztikai hivatalai között kölcsönös megállapodásra lenne szükség. 5. Különösen fontos lenne a megállapodás abban, hogy a népszámlálások területi alapjai a korábbi népszámlálásokkal összehasonlíthatók legyenek. A bekövetkezett változások nyomon követhetőségére lássák el a táblázatokat megfelelő utasításokkal, magyarázatokkal. A nemzetiségi statisztika főbb ismérveit igyekeztem körüljárni. Tudom, hogy a kisebbségeket érintő strukturális változások megfigyeléséshez is információ kellene, így az asszimiláció mértékéről, a vegyes házasságokról, a kisebbségi lét minőségét és jövőbeni alakulását befolyásoló intézmények számáról, működésének lehetőségeiről, a sajtóról, a nyelvhasználat mikéntjéről a közéletben, a politikai önkormányzatban való részvételről, a belső és külső vándorlás méreteiről - hogy csak a legfontosabb területeket említsem. Engedjék meg azzal a megállapítással befejeznem előadásomat, hogy a közelmúlt irodalmából számomra úgy tűnik, hogy az elmúlt évszázad nemzetiségi torzsalkodásaiból származó tapasztalatokat a világpolitikát formáló nagyhatalmak levonták. Belátták, hogy az I. és II. világháború utáni határokkal nem a politika csinálóit, hanem a nemzetiségeket büntették.'

4 Az Európai Ház eszméjével, a határok átjárhatóságának a tervével, a népek megbékélését szeretnék elérni. Bízzunk abban, hogy Közép- és Kelet-Európa népeiben egyre jobban tudatosul az egymásrautaltság, amit a piacra orientált gazdaságban, a jólét megteremtésével, a környezetvédelem megoldásával, a demokrácia megteremtésével, a szabadságjogok kiterebélyesedésével és a konvertibilis fizetőeszköz megteremtésével lehet elősegíteni. Ha igaz az, hogy a kisebbségi kérdés Európában biztonsági kérdéssé vált és számos veszély, vita és konfliktus forrása, ezek kezelésében, orvoslásában, a problémák felismerésében hasznos és nélkülözhetetlen információkat nyújthat a statisztika. JEGYZETEK 1 Johann Csaplovics: Der Sprachkamf in Ungarn. Zágreb, 1914. és Miroslav Hodza: Der Slovak. Praha 1848. 2 Teleki Pál: Európáról és Magyarországról, Bp. 1934. Mit értek én Kisebbségi Intézet alatt. Kézirat az ELTE Statisztikai Tanszékén. 3 Radisics Elemér: Dunatáj I-III. 1945-46., Budapest. 4 Elekes Dezső: A dunavölgyi kérdőjel. Bp. 1934. - Elekes Dezső irodalmi munkásságára: Elekes Dezső élete és munkássága. Soksz. kézirat az ELTE Statisztikai Tanszékén. Bp. 1989. Révay István: Die magyarén in der Tschechoslowakei. Die magyarische Volksgruppe in der Karpatukraine/UDSSR. Die magyarische Volksgruppen. Die magyarische Volksgruppe in Rumánien. Die Magyarén in Jugoslawien. Handbuch der europaischen Volksgruppen. Bearbeitet von Manfréd Straka. Wien-Stuttgart. Thirring Lajos: Az asszimiláció megfigyelésének főbb szempontjai, Kisebbségvédelem 1933., Bp. népességének anyanyelvi és vallási megoszlása. Magyar Stat. Szemle, 1932. Anyanyelv, nemzetiség és vallás 1941-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetem Kisebbségjogi Intézetének a kiadványai. 7. sz. Budapest 1944. Anyanyelv és nyelvismeret. Stat. Tájékoztató, Bp. 1946. Buday László: Megcsonkított Magyarország. Budapest, 1921. 5 Rónai András: Térképezett történelem, Bp. 1989. Kisebbségi kérdésekkel foglalkozó magyarországi intézetek és egy általános Kisebbségi Intézet felállítására vonatkozó eddigi kísérletek. Kézirat az ELTE Statisztika Tanszékén. 6 Magda Pál: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékeinek legújabb statisztikai és geográfiai leírása. Pest, 1989. 52