Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Dupka György: A magyarság számának, összetételének és települési területeinek változása Kárpátalján
Kárpátalja nemzetiségei az 1989-es népszámlálás alapján !1. tábla/ ukrán 976 749 155 711 49 456 29 485 12 131 7 329 3 848 3 478 2 521 magyar orosz román cigány szlovák zsidó német belorusz lengyel cseh Összesen 690 516 1 241 914 A táblában felsorolt nemzetiségeken kívül Kárpátalján még összesen több ezer főt kitevő egyéb - grúz, örmény, türkmén, kazah, észt, lett, litván stb. - nemzetiség él. Az 1989-es népszámlálási adatok szerint a magyarok száma a 10 évvel korábbi 1979-es népszámláláshoz viszonyítva ugyan 2 735 fővel csökkent, a magyarság mégis gyarapodott, ha a magyar anyanyelvű állampolgárok számát vizsgáljuk. 1979-ben ugyanis 166 055-en tekintették anyanyelvüknek a magyart, tíz évvel később már 166 700-an. Kárpátalján igen magas azoknak a száma, akiknél nem saját nemzetiségük, nemzetük nyelve szerepel anyanyelvükként. Jellemző, hogy az "idegen anyanyelv" listáját a magyar vezeti. A más nemzetbeliek közül 15 316-an vallották anyanyelvüknek a magyart, 15 132-en az oroszt, és 11 338-an az ukránt. Idegen anyanyelvként a magyart megnevezők legtöbben cigányok 119131, de találunk köztük ukránokat /4605/, szlovákokat /1890/, zsidókat /208/, oroszokat /172/, cseheket /82/ románokat 1131 stb. Viszont azon magyarok közül, akiknek anyanyelve nem magyar, legtöbben az ukrán és az orosz nyelvet választották. Kárpátalja járásai közül a beregszásziban él a legtöbb magyar, hozzávetőlegesen 60-65 ezer, Ungvár, a területi székváros magyar lakossága 10-15 ezerre, Nagyszőllősé 6-7 ezerre tehető. A legnagyobb, szinte tisztán magyar falvak: Nagydobrony - 5500, Mezővári - 3000, Mezőkaszony - 3000, Gát - 2800 lakosű. A vegyes lakosságú falvak közül a legtöbb magyar Visken él - 4000 fő. A magyarság települési területe Szlovákia magyarlakta területe felől Ungvárhoz közeledve a szlovák-ukrán határ mentén elterülő Botfalva és Tarnóc vonala adja meg a magyarlakta terület nyelvhatárát Kárpátalján. A két település érintésével a nyelvhatár Ungvárig terjed. Ungvártól a nyelvhatárt követve a valaha ruszin, illetve kárpátukrán és szlovák eredetű, ám a két világháború között magyarosodásnak indult Radvánc /Ungvár külső területéhez csatolták/, magyar lakossága olyan csekély, hogy már anyanyelvű iskolája sincsen. A nyelvzóna a továbbiakban Csongor és Barkaszó falvakat érinti. Munkács közelében fekszik egy jelentős magyar nyelvsziget, Beregrákos. A nyelvterület további peremközsége az elmúlt századokban is vegyes lakosságú Izsnyéte, ahol a ruszinokkal szemben a magyarok 60%-os aránya állandósult. Mintegy nyelvszigetet képez Izsnyéte fölött Munkács, ahol a magyar lakosság aránya 20% alatt van. Izsnyétét elhagyva a nyelvvonal Dercent és Fornost érinti. Mindkettő magyar település. Fornostól a nyelvhatár délre kanyarodik. Ebben az irányban Beregújfalut, Salánkot, Feketepatakot és Tiszaújhelyt érik el. Közöttük Kovászó ruszin nyelvsziget. Az utóbbi két falun túl, ruszin-ukrán falvak dűlőiben terülnek el a már magyar nemzetiségű, arculatukat mindinkább elvesztő községek: Mátyfalva, Karácsfalva és Fancsika. A fölöttük fekvő Nagyszőllős ma már nyelvszigetnek számít. így jutunk el a nyelvsziget legszélsőbb pontjához, Tiszaújlakhoz. A Feketepatak és Tiszaújlak között említett településeken csak Nagyszőllősnek van magyar nyelvű iskolája. Tiszaújlakkal átellenben "túl a Tiszán" - villa alakban, illetve láncolatban - húzódnak a magyar falvak: Tiszabökény, Tiszapéterfalva, Nagypalád, Fertősalmás, Forgolány, Batár, Nevetlenfalu, Örekakli, Akiihegy, 170
