Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája /1910–1990/ Az 1992. szeptember 2–5. között Budapesten megrendezett Nemzetiségi Statisztikai Konferencia előadásai (1994)
II. A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK MAGYARSÁGÁNAK STATISZTIKAI ÁTTEKINTÉSE - Mirnics Károly: Módszertani nehézségek a vajdasági magyarság identitásának tanulmányozása során
Táblázat száma Vonatkozás Legalacsonyabb szint MF 067 MF 075 MF 076 MF 085 MF 096 MF 097 MF 098 MF 099 MF 105 Tanulók és egyetemisták, iskolaszint és eltartójuk társadalmi rétege szerint tartományi Aktív népesség, foglalkozás és nem szerint tartományi Foglalkoztatott aktív népesség társadalmi-foglalkozási réteg szerint tartományi Foglalkoztatott aktív népesség nem és iskolai végzettség szerint tartományi Munkások, nem és iskolai végzettség szerint tartományi Munkások, nem és szakképzettségi szint szerint tartományi Munkások állandó tartózkodási hely, munkahely és nem szerint tartományi Állandó tartózkodási helyű munkások munkahelyük, állandó lakhelyük és nemük szerint tartományi A 15 éves és idősebb női népesség, kor és élő gyermekek száma szerint tartományi A vitális események statisztikája A születési, halálozási, illetve házasság kötési vagy válási adatok bejegyzésénél az anyakönyvi hivatalok kötelezően feltüntetik a nemzetiségi hovatartozást. A kérdőíveken, bejelentő lapokon a nemzetiségi hovatartozás megállapításának módszertana azonos a népszámláláséval. A születéseknél mind a két szülő nemzetiségét beírják. Ennek ellenére eddig még soha sem adtak közre olyan statisztikai-demográfiai földolgozást, amelyből látható lenne, hogy a gyermek egynemzetiségű családban vagy vegyes házasságban született-e. A feldolgozást hosszú éveken keresztül az apa nemzetisége szerint jelentették meg, majd később váratlanul áttértek a születéseknek az anya nemzetisége szerinti kimutatására. Természetesen nagyon érzékeny dolgokról van szó. Azáltal ugyanis, hogy akár az anya vagy az apa, vagy akár mindkét szülő nemzetisége szerint történik a feldolgozás, még semmi közelebbit nem tudunk meg a gyermek nemzetiségéről. Minden kombináció a Vajdaságban élő valóságot tükrözi. Például: - magyar szülők házasságából magyar gyermek születik; - magyar szülő házasságából született gyermek jugoszláv nemzetiségű lesz; - magyar anya, délszláv /szerb, horvát stb. / apa házasságából született gyermek jugoszláv lesz; - magyar anya és délszláv /szerb, horvát stb./ apa házasságából szerb, horvát stb. gyermek születik stb., stb. Az, hogy a gyermek milyen nemzetiségű lesz, sokkal később dől majd el, amikor a gyermek már felnőtté válik. Amíg a népszámlálás alkalmával a 15 évnél fiatalabb gyermekek nemzetiségét a szülőknek kötelezően meg kell határozniuk, a gyermek születésekor ezt nem kérik tőlük. /Ekkor a gyermek nemzetiségét ők - a szülők - nem határozzák meg, holott ugyanezt később meg kell tenniük a számlálóbiztos előtt./ Ez olyan abszurdum, amelyből kifolyólag sok tekintetben ellenőrizhetetlenek a népszámlálás eredményei is. Nyilvánvaló, hogy az is a cél. Ilyen nehézségek természetesen nem merülnek fel elhalálozás, házasságkötés vagy válás esetén a nemzetiségi hovatartozás megállapításakor, hiszen ezek az adatok valóban az illető személyére jellemzőek és az adott pillanatban egyértelműek. Ezeknél az eseményeknél pontosan bejegyzik a nemzetiségi hovatartozást. 147
