Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása 1850–1941 (1991)

ELŐSZÓ

Szemléltető lenne, ha mód és lehetőség volna arra, hogy e kötetek kiadása mellett megjelentethetnénk az anyanyelvek (nemzetiségek) területi megoszlására és az időrendi változások érzékeltetésére a településsoronkénti százalékos adatokat tartalmazó kötetsorozatot is. Abban az esetben, ha a kutatás folytatódik, akkor a számszerű adatokat tartalmazó kötetek kiadása után — vagy részben azokkal párhuzamosan — az előbb említett kötetsorozat összeállításra kerülne és megjelentethető lenne. Ilyen kötetek kiadása esetén meg lehetne rajzoltatni néhány anyanyelvi, nemzetiségi kartogramot is, mivel ilyen típusú publikációk már a két világháborút megelőző időszakban megjelentek. E kötetben a nagyobb régiók anyakönyvi adatainak bemutatása céljából közreadjuk az eredeti területi beosztás szerint, illetve az 1910. évi közigazgatásnak megfelelően a vármegyék és törvényhatósági jogú városok anyanyelvi adatait bemutató összefoglaló adatokat is. Ezek tartalmazzák azokat a részletesebb anyanyelvi adatokat, amelyek — egyes kivételekkel — esetenként a népszámlálásnál közlésre kerültek. * A kötet — lehetőség szerint — anyanyelvi adatokat tartalmaz, mivel ez sokszor hitelesebben tükrözi a nemzetiségi adatokat, mint a nemzetiségre adott válaszok összesítése. Ezenkívül előfordulnak fogalmi eltérések az egyes népszámlálások között, melyeket az összehasonlításnál figyelembe kell venni. Néhány fontos megjegyzés e fogalmi körrel kapcsolatban: m - Az 1850. évi közlés nemzetiségre vonatkozó adatokat tartalmaz. & nemzetiségeknél külön szerepelt a szász és a székely nemzetiség. Értelemszerűen a szászokat a német,r a székelyeket a magyar nemzetiségűekhez adtuk hozzá. (A most feldolgozott adatok közvetlen forrásává KSH Levéltárának 1983-ban készült "Az 1850. évi Erdélyi népszámlálás" c. munkája, illetve annak táblái voltak.) - Az 1880. évi adatok az anyanyelvre vonatkoznak. (A fogalmi magyarázatnál, illetve a számbavételnél figyelembe vették a beszédkészséget, ezért a csecsemőket és a többi beszélni nem tudókat külön rovatba sorolták.) A kötet anyanyelvi publikációjánál az ebbe a rovatba tartozó népességet az egyéb és ismeretlen csoporthoz soroltuk, mivel más esetben, ha azokat bármelyik Erdélyben élő nagyobb nemzetiséghez adtuk volna hozzá, ez az adatokat meghamisította volna. Biztos azonban, hogy ezeknek a személyeknek a nagy része — a közigazgatási elhelyezkedéstől függően — magyar, román, illetve német nemzetiségű. E fogalmi eltérés miatt az 1880. évi egyéb nemzetiségűek rovatában az összevont adatok általában magasabbak a valóságosnál. - Az 1910. és 1941. évi magyar népszámlálásoknál az anyanyelvi adatokat használtuk fel. (1941-ben kérdezték a nemzetiséget is és az adatokat' publikálták — kézirat gyanánt — nehezen hozzáférhető formában. Ebben a kötetben ez nem került felhasználásra.) - Az 1930. évi román népszámlálás kérdezte és feldolgozta az anyanyelvet és a nemzetiséget is, de ebben a kötetben csak az anyanyelvre vonatkozó válaszokat használtuk fel. - Az 1941. évi román népszámlálás etnikai eredet

1'' elnevezéssel publikálja az adatokat. Összehasonlítva 2/ a nemzetiség 1930. évi megnevezésével (etnikai hovatartozás) az előbbi fogalom is inkább a nemzetiségnek felel meg. E kötet kiadásánál, mint ahogy azt már a korábbi részben ismertettük, arra törekedtünk, hogy elsősorban az Erdélyben nagy számban lévő három nemzetiség (magyar, román, német) adatait mutassuk be. A kötet terjedelmi korlátai is kényszerítőleg hatottak e tekintetben. A korábbi magyar népszámlálások publikációi a történelmi Magyarországon jelentős számban élő nemzetiségek anyanyelvi adatait részletezték külön-külön. 1/ Románul: "originea etnica" 2/ Románul: "neamul", franciául "nationalité (appartenance ethnique)" 4