Erdély településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása 1850–1941 (1991)

ELŐSZÓ

ELŐSZŐ Az OTKA keretében — az új szemléleti módnak megfelelően — lehetőség nyílt a történelmi Magyarország településeit anyanyelvi vagy nemzetiségi adatokkal bemutató kötetek elkészítésére. Az első kötet Erdély

1'' településeinek anyanyelvi vagy nemzetiségi kisebbségek szerinti megoszlását mutatja be. A korábbi magyar, valamint az I. és főleg a II. világháborút követő román népszámlálások adatainak felhasználására gondoltunk elsősorban, de figyelembe vettük azt is, hogy az 1850. évi osztrák, erdélyi népszámlálás erechtényei magyar kutatón összeállításában levéltári anyagként forrásmunkául rendelkezésre álltak. | A tervek egy részét — forráshiány r att — nem sikerült megvalósítani. így az 1920., valamint a II. világháborút követő 1966. és 1976. é i román népszámlálás településenkénti adataihoz nem volt lehetőség hozzájutni, így a későbbiekben azoks. majd pótolni kell. (Nem ismeretes előttünk, hogy mely évekből állnak rendelkezésre településenként anyanyelvi, illetve nemzetiségenkénti adatok.) A történelmi sor, illetve elemzés szempontjából minden egyes időpontnak meg van a maga jelentősége, mégis a munkák volumene, a hozzá tartozó költségek, az adatgyűjtemény minél gyorsabb kiadásának lehetősége szükségessé tett bizonyos válogatást. A kilencven évet felölelő történelmi időszak alatt számos közigazgatási változás valósult meg. Ezek •tó-* .5 tárgyszerű időrendi követése, az adatok összehasonlításának teljes biztosítása rendkívül nehézkes. A munkálatok során a változásokat járási — és egy-két kivétellel községi — szinten végrehajtottuk; a községrészek (átcsatolások) tekintetében azonban erre csak kivételes esetben került sor. E kötet az 1910. évi magyar népszámlálás területsoros közlését veszi alapul és valamennyi adatot — visszafelé és előre — e területi rend szerint publikálja. (Részletesebb leírása a későbbiekben.) Ebben a kötetben az anyanyelvet magyar, román, német és egyéb (és ismeretlen) csoportosításban részletezzük, függetlenül az egyes népszámlálásoknál közöltektől. Számos problémát okozott az a körülmény, hogy egyes időszakokban az adatok vagy csak anyanyelvre, vagy csak nemzetiségre álltak rendelkezésre (esetleg minckettőre) és ezen kívül a népességi meghatározások 2/ sem voltak egységest. Jelen köteten kívül tervezzük összeállítani a Felvidék (Cseh-Szlovákiához és Szovjetunióhoz tartozó rész), valamint a Délvidék (Jugoszláviához tartozó részek) adatainak publikálását. Itt is külön részleteznénk az 1941. évi magyar népszámlálás adatait. E területek egy részén — hasonlóan Erdélyhez - az akkori közigazgatásnak megfelelően magyar népszámlálást hajtottak végre. 1/ A későbbiekbeh utalunk a terület részletezésére (itt e fogalom alatt a Romániához csatolt területet értjük). 2/ A későbbiekben utalunk erre. 3