1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

egycsaládos háztartásokon belül is csak 2 százalék volt az ilyen aktivitási összetételű háztartások részesedése. 1996-ban a házaspáros családok esetében ez az arány 4, az egy szülőből és gyermekből állók esetében pedig több mint 7 százalékponttal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az előbbi összetételű háztartások aránya ez év elején már megközelítette az 5, az utóbbiaké pedig a 10 százalékot. A népesség, ezen belül az egyedül élő személyek korstruktúrájának kedvezőtlen alakulása tükröződik az egyszemélyes háztartások gazdasági aktivitási összetételében is. 1980-ban az egyedülállóknak még 39 százaléka volt aktív kereső és 55 százalékuk inaktív kereső, zömében nyugdíjas. 1980 és 1990 között az aktív keresők aránya 5 százalékponttal esett vissza, miközben az inaktív keresőké ugyanilyen arányban nőtt. Az 1990 óta eltelt alig több mint hat év alatt az aktív keresők részesedése a háztartásukat egyedül vezetőkön belül 11-12 százalékpontos csökkenéssel, 22-23 százalékra mérséklődött, az inaktív keresőké pedig ugyanekkor szintén ugyanilyen mértékben, 71 százalékra emelkedett. 1980-ban száz háztartásra 133 aktív kereső jutott, tíz évvel később 115, jelenleg csupán 90. Valamelyest árnyaltabb képet kapunk, ha a családháztartásokat külön is vizsgáljuk: itt száz háztartásra 1996 tavaszán 116 aktív kereső jutott, amely mutató értéke 1980-ban 159, 1990-ben 144 volt. A korstruktúra kedvezőtlen irányú eltolódása mellett feltehetően a gazdasági rendszerváltás hatása is érvényesül abban, hogy a nyolcvanas években tíz év alatt csak 15 fővel csökkent a mutató értéke, míg az 1990 óta eltelt valamivel több mint hat évben ennek közel kétszeresével, 28 fővel. Az elmúlt valamivel több mint másfél évtizedben azonban nem csupán az aktív keresők háztartásonkénti átlagos száma csökkent jelentősen, hanem az eltartottak átlagos száma is visszaesett. E tendencia különösen a nyolcvanas években volt erőteljes, amikor a száz háztartásra jutó eltartott személyek száma tíz év alatt 87-ről 75-re mérséklődött. A kilencvenes évek első felében a csökkenés üteme mérséklődött, s 1996 tavaszára a száz háztartásra jutó eltartottak száma 72-re esett vissza. Az eltartottak háztartásonkénti átlagos számában megmutatkozó csökkenés több okra vezethető vissza. A termékenység csökkenésével visszaesett a gyermekek száma, ami természetszerűleg maga után vonta az eltartottak számának és arányának a csökkenését. Mint láttuk, a háztartások száma a nyolcvanas években még nőtt, miközben a népesség száma, ezen belül az eltartottaké is csökkent, s e kétirányú mozgásnak volt az eredője a száz háztartásra jutó eltartottak számának a nagymértékű visszaesése. A kilencvenes években a népesség számának a csökkenése mellett a háztartások száma is csökkent, A háztartások gazdasági aktivitási összetétel szerinti megoszlása, 1980—1996 1980 1990 86