1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Háztartások, családok

és tovább mérséklődött az eltartottak népességen belüli aránya is. Míg tehát a száz háztartásra jutó eltartottak számának alakulását a nyolcvanas években elsősorban a népességszám és a háztartások számának eltérő irányú változása idézte elő, s csak másodsorban hatott rá a termékenység csökkenése, addig a kilencvenes években az előző két tényező hatása lényegében megszűnt, illetve minimálisra zsugorodott, a termékenység csökkenéséből adódó hatás viszont megmaradt. A háztartások háztartás-összetétel és gazdasági aktivitás szerint, 1980—1996 Háztartás-összetétel 100 háztartásra jutó 100 aktív keresőre jutó inaktív kereső és eltartott Háztartás-összetétel aktív kereső eltartott 100 aktív keresőre jutó inaktív kereső és eltartott Háztartás-összetétel 1980 1990 1996 1980 1990 1996 1980 1990 1996 Egy családból álló háztartás házaspáros családok^ 157 146 117 108 98 96 105 115 159 egy szülő gyermekes családok 122 114 89 95 100 92 114 126 171 Együtt 153 141 112 107 98 95 105 117 160 Két vagy több családból álló háztartás 266 241 188 174 161 168 106 121 176 Családháztartás összesen 159 144 116 110 100 98 105 117 161 Nem családháztartás összesen 46 39 25 10 9 6 153 189 319 Ebből: egyszemélyes háztartás 39 34 23 6 5 4 155 189 330 Összesen 133 115 90 87 75 72 109 124 174 a) Az élettársi kapcsolatokkal együtt. Az aktív keresők számának a visszaesése és a népesség öregedése következtében, valamint az eltartottak számának és arányának az emelkedése hatására a magánháztartásokban 1980 óta 109-ről 174 főre emelkedett a száz aktív keresőre jutó inaktív keresők és eltartottak együttes száma. A változás túlnyomó részben az elmúlt hat évben következett be, 1990 óta 50 fővel nőtt a mutató értéke. 1996 áprilisában a budapesti háztartások 58 százalékában élt legalább egy aktív kereső személy, s alig több mint 3 százalékuk volt olyan, ahol nem élt aktív kereső, viszont munkanélküli igen. Ugyanezek az arányok a vidéki városokban 60, illetve 5 százalék, a községekben pedig 52, illetve 6 és fél százalék voltak. A csak inaktív keresők és esetleg eltartott személyek alkotta háztartások aránya Budapesten 37, a többi városban 34, a községekben 40 százalék volt. Ez összefügg azzal, hogy a községekben az egyszemélyes háztartásokon belül az inaktív keresők alkotta háztartások részesedése meghaladja a 79 százalékot, míg a fővárosban ugyanez az arány csak 65, a városokban pedig 68 százalék. 87