1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

iskolázottsági szint jóval magasabb a mellékállásban lévők között, ugyanis körükben a felsőfokú iskolát végzettek aránya 42 százalék volt. A kiegészítő tevékenységet nem végzők között ez az arány csak 16 százalék. Természetesen ezeket az eltéréseket a foglalkozási adatok is visszaigazolják, ugyanis amíg a kvalifikált szakemberek aránya (második foglalkozási főcsoport) e kiegészítő tevékenységet végzők körében 28 százalék volt, addig ugyanez a mutató a mellékállással nem rendelkezők között csak 11 százalékot tett ki. Fel kell hívni a figyelmet, hogy — mint fentebb jeleztük — az aktív keresők egy része mezőgazdasági munkát kiegészítő tevékenységként is végzett. E körben 17 százalék azoknak az aránya, akik — átlagosan — 90 napi (10 órás munkanappal számolva) mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Feltételezhető, hogy akik főtevékenységük mellett ilyen intenzíven foglalkoztak a mezőgazdasággal, komoly mellékjövedelemre tehettek szert, függetlenül attól, hogy végül is a mezőgazdasági termelés saját fogyasztás vagy eladás céljából történt. Ha tehát az e csoportba tartozó aktív keresőket is figyelembe vesszük, akkor már a főfoglalkozás melletti munkát végzők száma és aránya némileg magasabbra tehető. Az összetétel is módosul annyiban, hogy főleg az alacsonyabb végzettségű, idősebb korosztályhoz tartozó, falun élő aktív keresők végeznek — főállásuk mellett — mezőgazdasági munkát. Az aktív keresők foglalkozási főcsoport szerint, településtípusonként Százalék Foglalkozási főcsoport Összesen Budapest Megyeszékhelyek Többi város Községek 1. 6,2 8,4 8,2 6,1 3,8 2. 11,6 18,6 15,7 10,4 5,8 3. 14,0 19,6 17,7 13,1 9,2 4. 6,2 8,7 7,1 5,8 4,6 5. 15,1 14,7 15,1 16,0 14,5 6. 3,5 0,2 0,9 3,4 7,2 7. ' 22,5 16,6 19,4 24,0 26,7 8. 10,9 5,7 7,9 11,7 15,1 9. 8,4 5,7 5,9 8,0 11,8 0. 1,6 1,9 2,2 1,5 1,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből: 1—4. főcsoport 38,0 55,3 48,6 35,4 23,4 5—9. főcsoport 60,3 42,8 49,2 63,1 75,3 Az aktív keresők településtípusonkénti foglalkozási összetétele jelentős eltéréseket mutat. A fővárosban az elmúlt egy-két évtizedben kb. 50-50 százalék volt a szellemi-fizikai foglalkozásúak aránya, 1996-ra ez az egyensúly felbomlott és — az országos tendenciának is köszönhetően — ma már az első-negyedik foglalkozási főcsoportba sorolt szellemi foglalkozású aktív keresők többséget képviselnek. (A fegyveres testületekkel kapcsolatos foglalkozási adatok ezt az arányt érdemben nem módosítják.) A megyeszékhelyeken viszont ezen időszakra vált jellemzővé a korábban csak a fővárosra jellemző szellemi-fizikai tevékenység egyensúlya. A kisebb városokban már az aktív keresők körében jelentős arányt képviseltek a fizikai foglalkozásúak és ez a megállapítás méginkább igaz a falvakban élőkre. Figyelemre méltó viszont, hogy a községek, illetve a nagyobb városok között ma már nem a mezőgazdasági 72