1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

foglalkozásúak (hatodik főcsoport) tekintetében van a legnagyobb különbség, hanem az ipari, építőipari, gépkezelői (hetedik, nyolcadik főcsoport) tevékenységek vonatkozásában. A fővárosban az aktív keresők között az utóbbi két foglalkozási főcsoportba tartozók aránya 22 százalék, a községekben viszont jóval nagyobb, 42 százalék volt. Ezek az arányok érthetővé teszik azt, hogy miért nem csökkent a naponta ingázók aránya, ugyanis a községekben lakó nagy létszámú ipari, építőipari és gépkezelői foglalkozású aktív keresők jelentős része továbbra is a városokban lévő munkahelyekre jár dolgozni. A vidéki munkahelyteremtésben jelentős szerepet játszó szolgáltatási tevékenységek hatása ebben az összefüggésben is lemérhető, ugyanis e községekben lakó aktív keresők között a szolgáltatási foglalkozási főcsoportba tartozók (ötödik főcsoport) hányada lényegesen nem tért el sem a budapesti, sem a városi arányoktól. Ha az aktív keresőknek a foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlását megyénként vizsgáljuk, akkor az adott megye társadalmi-gazdasági helyzetének megfelelő különbségeket találunk. Például a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya az átlagnál jóval magasabb volt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Tolna megyében. A fizikai jellegű szolgáltatási tevékenységet végzők aránya viszont szinte mindegyik megyében az országos átlag körül (15 százalék) alakult. E mutató értéke 14 százaléktól (Jász-Nagykun-Szolnok megye) 17 százalékig (Zala megye) terjedt. Napi ingázás Az ingázás témaköréből az 1996. évi mikrocenzus az aktív keresők — a munkavégzés céljából történő — napi ingázásának vizsgálatát iktatta programjába. Az aktív keresőknek a lakóhelyükről történő, hosszabb ideig tartó, ún. huzamos ingázására vonatkozó kérdés nem szerepelt a felvétel tematikájában. 1996 elején az aktív keresők között 887 ezer volt azoknak az aktív keresőknek a száma, akiknek nem ugyanazon a településen volt a munkahelyük, mint ahol laktak, és nap mint nap ingáztak lakóhelyük és munkahelyük között. 1990 óta a naponta ingázók száma 259 ezerrel lett kevesebb, és e jelentős számszerű csökkenés ellenére a naponta ingázók aktív keresőkön belüli aránya nem változott. Míg a nyolcvanas évtizedben az aktív keresők száma nagyobb mértékben esett vissza, mint a naponta ingázóké, és így valamelyest még emelkedett az ingázási arány, addig 1990 óta szinte azonos mértékben fogyott mind az aktív keresők, mind az ingázók állománya. Az ingázási mutató ennek megfelelően gyakorlatilag változatlan maradt, 1990-ben és 1996-ban egyaránt 25 százalék. A nemenkénti arányok nem változtak lényegesen, akárcsak 1990-ben, napjainkban is csaknem minden harmadik férfi és minden ötödik női munkavállaló ingázik. A naponta ingázók korösszetétele kissé módosult. Az idősebb korosztályokhoz tartozók körében visszaesett az ingázók száma, ugyanakkor a középső korosztályok fiatalabb évjárataiból a korábbinál nagyobb hányad vállalja az ingázó életformát. 73