1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

Az aktív keresők foglalkozási főcsoport és a munkáltató tulajdoni jellege szerint Százalék Foglalkozási focsoport Összesen Állami Egyéb közületi, egyházi Szövetkezeti MagánVegyes A munkáltató tulajdoni jellegét nem tudja Foglalkozási focsoport tulajdonú A munkáltató tulajdoni jellegét nem tudja 1. 100,0 28,6 0,8 7,9 44,9 16,3 1,5 2. 100,0 64,8 2,5 1,0 22,5 7,8 1,4 3. 100,0 52,8 1,2 2,1 26,9 14,8 2,3 4. 100,0 38,1 1,0 7,4 32,8 17,1 3,7 5. 100,0 24,6 0,7 3,6 60,5 7,9 2,7 6. 100,0 9,7 0,3 20,6 59,9 7,3 2,2 7. 100,0 17,2 0,4 6,0 53,6 18,1 4,7 8. 100,0 19,7 0,4 8,7 45,9 20,7 4,6 9. 100,0 45,6 0,8 5,5 27,0 10,4 10,7 0. 100,0 100,0 — — — — — Összesen 100,0 34,5 0,9 5,4 41,8 13,7 3,7 Mint fentebb jeleztük, az 1996. évi mikrocenzus során vizsgáltuk azt is, hogy az aktív keresők munkáltatói — az összeírás eszmei időpontjában — hány dolgozót foglalkoztattak. Ez a kérdés egyre fontosabbá válik a magángazdaság térhódítása következtében, ugyanis a magánmunkáltatók jelentős része kis létszámú. E tényt az is igazolja, hogy az e területeken dolgozók aránya azokban a foglalkozási főcsoportokban volt magas, amelyeknél a magánmunkáltatók részesedése is jelentős. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak körében a 20 főt, illetve ennél kevesebbet foglalkoztató munkáltatónál dolgozó aktív keresők aránya 54 százalék volt. Ez a mutató a szolgáltatási jellegű tevékenységet végző aktív keresők esetében még többet, 57 százalékot tett ki. A többi foglalkozási főcsoportban ezek az arányok jóval alacsonyabbak voltak. A döntően állami alkalmazásban álló, alacsonyabb képzettségű szellemi dolgozókat reprezentáló harmadik és negyedik foglalkozási főcsoportba tartozó aktív keresők jelentős része (42-45 százaléka) viszont olyan munkáltatóknál dolgozott, melyeknél a dolgozói létszám száz főnél több volt. A nagyüzemi körülmények között dolgozó gépkezelők, összeszerelők (nyolcadik foglalkozási főcsoport) körében — értelemszerűen — szintén hasonlóan magas volt a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatóknál dolgozók aránya. Az 1996. évi mikrocenzus során kérdéseket tettünk fel a főfoglalkozás melletti keresőtevékenységről. Adataink szerint az aktív keresőknek csupán 3 százaléka (121 ezer fő) jelezte, hogy valamilyen melléktevékenységet végez. A lakossági adatfelvételek tapasztalatai arra utalnak, hogy e kérdésre válaszolók száma és aránya valószínűleg alacsonyabb a ténylegesnél, mivel sokan e témát az adózással kapcsolatosnak érzik, ezért a pozitív válaszadástól elzárkóznak. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a munkanélküliség rohamos bővülése mellett, valóban — a korábbi adatfevételekhez képest — kisebb lehet azoknak a száma és aránya, akiknek módjukban áll kiegészítő keresőtevékenységet végezni. Az aktív kereső férfiak 4 százaléka, a nők 2 százaléka jelezte, hogy valamilyen melléktevékenységet végez. A kiegészítő tevékenységet végzők közel 80 százaléka a 30—54 évesek közé tartozott. Ez az arány azok között, akiknek nem volt mellékállásuk, csak 68 százalék volt, mely adat arra utal, hogy főleg az ún. középgeneráció tagjainak van módja ezt a tevékenységet végezni. Az 71