1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők
Hasonló — de nem ilyen mértékű — változás történt a mezőgazdasági foglalkozásúak körében. A hatodik főcsoportba tartozó 30 éven aluli aktív keresők részesedése 1980-ban 19 százalék volt, amely mutató 1996-ra 24 százalékra nőtt. Az 50 éven felüliek aránya pedig fordítva, 34 százalékról 17 százalékra csökkent. A mezőgazdasági termelésben tehát egyre nagyobb szerepet játszanak a fiatalabb korosztályokhoz tartozó, magasabb szakképzettséggel rendelkező, aktív keresők. A mezőgazdasági foglalkozásúak jelentős létszámcsökkenésével párhuzamosan az e főcsoportra jellemző munkaerő-szerkezetben pozitív irányú elmozdulás történt. A fizikai foglalkozásúak körén belül az ipari, építőipari és gépkezelői foglalkozások (hetedik és nyolcadik főcsoport) korstruktúrája viszonylag stabilnak mondható, tükrözi azokat a változásokat, melyek az aktív keresők összességét jellemzik. A segédmunkás jellegű tevékenységet végzők között 1980 óta 29 százalékról 15 százalékra csökkent az 50 éves és idősebbek aránya, amely tendencia arra utal, hogy e csökkenő létszámú rétegben is egyre inkább a fiatalabb korosztályoknak van esélyük munkahelyük megőrzésére. A fegyveres erőkkel kapcsolatos korcsoportos adatok arra utalnak, hogy a haderőreform egyben jelentős fiatalítási hullámmal jár együtt. Az aktív keresők foglalkozás szerinti besorolása egyben az iskolai végzettséggel is összefügg. Ezért érdemes az adatokat e két ismérv vonatkozásában is bemutatni. A FEOR-93 — követve a nemzetközi foglalkozási nómenklatúra irányelveit — a vezetők (első főcsoport) esetében nem tette mérlegelés tárgyává az iskolázottság kritériumát, hiszen a gyakorlati életben (mindenekelőtt a versenyszférában) a vezetővé válás nem feltétlenül függ a megszerzett bizonyítványtól, oklevéltől. Az 1996. évi mikrocenzus adatai is tanúsítják, hogy e réteg több mint fele nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel. (Ugyanakkor azok aránya már elenyésző volt, akik középiskolai végzettséget vagy középfokú bizonyítványt sem mutathattak fel.) Az általános tendenciának megfelelően a vezetők iskolázottsági szintje az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan emelkedett, melyre hatással volt — főleg a közigazgatási, önkormányzati vezetők esetében — a nemzedékváltás folytatódása és az új törvényes előírások alakulása is. A magasan kvalifikált tevékenységet folytatók (második főcsoport) döntő többsége — több mint négyötöde — 1996-ban egyetemi-főiskolai oklevéllel rendelkezett. A fejlődést az is mutatja, hogy 1980-ban az e főcsoportba tartozó aktív keresők közül csak 68 százalékuknak volt ilyen magas szintű képesítése. 66
