1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők

Az aktív keresők foglalkozási főcsoport és legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1980—1996 Százalék 1980 1990 1996 Foglalkozási főcsoport általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola általános iskola 8. osztály vagy alacsonyabb középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola, középiskola felsőfokú iskola megfelelő főcsoport összes aktív keresőjének százalékában 1. 18,3 49,5 32,1 8,4 46,6 44,9 3,0 48,6 48,4 2. 5,0 26,8 68,2 1,6 19,9 78,4 0,4 15,8 83,9 3. 17,2 77,1 5,8 10,6 80,6 8,8 7,4 77,5 15,1 4. 40,7 57,9 1,3 28,6 69,9 1,6 10,8 83,0 6,2 5. 61,8 37,9 0,3 40,1 58,2 1,7 20,0 76,0 4,0 6. 91,1 8,7 0,2 72,9 26,0 1,1 51,1 45,8 3,2 7. 51,6 48,1 0,3 38,9 60,4 0,7 20,2 78,6 1,2 8. 73,8 26,0 0,2 58,7 40,7 0,6 39,7 59,6 0,7 9. 93,1 6,8 0,1 85,2 14,6 0,2 67,1 32,4 0,5 0. 20,4 55,1 24,5 4,3 65,9 29,8 Összesen 53,9 38,0 8,1 38,6 49,2 12,3 21,3 61,9 16,8 Ebből: 1—4. főcsoport 19,7 54,3 26,1 11,1 55,3 33,6 5,1 54,9 40,0 5—9. főcsoport 69,0 30,8 0,2 53,5 45,8 0,8 32,0 66,2 1,8 Az érdemi, de nem kiemelt kvalifikációt igénylő szellemi tevékenységet végzők (harmadik főcsoport) körében 1996-ban már gyakorlatilag a középiskolai szint dominált (67 százalék), ami többnyire nem egyszerű gimnáziumi érettségit jelentett, hanem az érettségivel együtt vagy ezt követően tanfolyami úton megszerzett szakképzettséget is magában foglalt. Megfigyelhető az a tendencia, hogy e főcsoportban is emelkedik — az 1980. évi 6 százalékról az 1996. évi 15 százalékra — a felsőfokú végzettségűek aránya. Az ügyviteli feladatot ellátóknál (negyedik főcsoport) is lényegesen változott az iskolázottsági szint. Míg 1980-ban a szakiskolát és középiskolát végzettek együttes aránya csak 58 százalék volt, addig ez a mutató 1996-ra 83 százalékra változott. Ez azt jelenti, hogy középfokúnál alacsonyabb képzettséggel már az ún. klasszikus adminisztratív foglalkozásokban is egyre kevésbé lehet elhelyezkedni. A fizikai foglalkozásúak körén belül a legképzettebb csoportot a szolgáltatási tevékenységet végzők (ötödik főcsoport) képezik, akiknek több mint egyharmada érettségizett, és több mint kétötöde középfokú szakmunkásképző iskolát végzett. A fejlődés e foglalkozási réteg esetében is szembetűnő, ugyanis 1980-ban e két típusú iskolai végzettséggel rendelkezők együttes aránya nem érte el a kétötödöt. E magas iskolázottsági szint összefüggésben van azzal, hogy e főcsoport foglalkozásai között vannak azok a magasabb presztízsű tevékenységek, amelyek újabban már csak érettségi megléte esetén folytathatók. A mezőgazdasági és erdőgazdasági foglalkozású (hatodik főcsoport) aktív keresők összetételében bekövetkezett kedvező változás az iskolai végzettség tekintetében is tetten érhető. Már ebben a körben is elenyésző azoknak az aránya, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, és 46 százalék volt a középfokú végzettséggel rendelkezők hányada. Ez utóbbi mutató 1980-ban még csak 9 százalék volt. 67