1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási jellemzők
A magasan kvalifikált szakembereket magába foglaló második főcsoportban 1990-től már a nők kerültek többségbe. Ez összefüggésben van azzal, hogy az egyetemeken, főiskolákon diplomát szerzett hallgatók között az utóbbi évtizedben egyre inkább emelkedik a nők aránya, így ennek hatása a foglalkozási összetételben is tükröződik. A harmadik főcsoportba sorolt, szintén érdemi szaktudást igénylő, de önálló döntést, felelősséget kevésbé megkövetelő és részben középiskolai végzettséggel is ellátható foglalkozásokban a nők túlsúlya még kifejezettebb, mint az előzőleg ismertetett munkaterületeken. A lényegében az ügyviteli réteget magában foglaló negyedik főcsoport — a már hagyományosnak tekinthető munkamegosztás szerint — csaknem kizárólag nőkből tevődött össze. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a szellemi foglalkozásúak nemenkénti megoszlásában a döntő változás az 1980-as évtizedben történt, amely 1990—1996 között lényegesen nem módosult. (A nők arányának 1990 és 1996 közötti kismértékű visszaesése magyarázható a munkaerőpiac szerkezetének megváltozásával, a közszolgálatban dolgozók létszámának — akik között a nők jelentős arányt képviselnek — lassú csökkenésével.) Az ötödik főcsoportba tartozó szolgáltatási foglalkozású, aktív keresők nemcsak létszámukban váltak egyre jelentősebb réteggé, hanem a nemek közötti arányuk is számottevően megváltozott. E tevékenységi körre jellemző hagyományosan magas női foglalkoztatási arány fokozatosan csökkent, és így 1996-ra a gyengébbik nemhez tartozó aktív keresők hányada 55 százalékot tett ki. A nemek arányának e főcsoportra jellemző változása összefügghet azzal, hogy a hagyományos ipari, építőipari területről kiszoruló férfi munkaerő egyszerre szolgáltatási tevékenységgel váltotta fel korábbi foglalkozását, valamint néhány — főleg férfi munkaerőt igénylő —, korábbi évtizedekre nem jellemző foglalkozások jelentősége növekedett (pl. vagyonőr). Az egyre kisebb létszámú mezőgazdasági foglalkozású, aktív keresők között a nők aránya az 1980. évi 41 százalékról az 1996. évi 26 százalékra csökkent. A mezőgazdasági ágazatban végbement változások — a nagyüzemi jellegű termelés visszaszorulása, a magángazdaságok szerepének növekedése — úgy tűnik, főleg a férfiak foglalkoztatásának jelentőségét emelte. E folyamat ellenére, a kiegészítő mezőgazdasági tevékenységet végzők között továbbra is jelentősnek mondható a nők aránya. Az anyagi termeléshez közvetlenül kapcsolódó ipari, építőipari munkafolyamatokban a férfiak továbbra is döntő szerepet játszottak. 1996-ban arányuk a hetedik és nyolcadik főcsoportban négyötöd körül alakult. A jelentősen csökkent létszámú, segédmunkás jellegű foglalkozásokban (kilencedik főcsoport) a nemek aránya évtizedek óta kiegyenlítettnek mondható, 1996-ban e réteg több mint felét (54 százalék) a nők alkották, akik nagyobb számban takarítási, konyhai kisegítő feladatokat láttak el. 64
