1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)
MÓDSZERTANI ISMERTETÉS - A FOGALMAK MAGYARÁZATA
1990. évi népszámlálási adatok a TEÁOR 1995. évi szerkezetének megfelelően kerültek átdolgozásra. Az aktív keresők többségét kitevő, alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a nemzetgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény, vállalkozás stb. a TEÁOR szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben — pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási intézményekben foglalkoztatottaknál — nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást (ha pl. az orvosok munkáltatójaként önkormányzat, polgármesteri hivatal stb., munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet volt megjelölve, ágazati besorolásuk az utóbbi alapján történt). Az önállók, szellemi szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg. A segítő családtagok ugyanabba a nemzetgazdasági ágba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. A mezőgazdasági napszámosok a „Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat" ágban kerültek elszámolásra. A nem mezőgazdasági napszámosok, illetve az alkalmi munkások ágazati besorolását, ha munkavégzésük jellemzően konkrét munkáltatóhoz kötődik, e munkáltató ágazati hovatartozása határozza meg, egyébként az „Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás"-ban szerepelnek. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti csoportosítást a foglalkoztatottaknak a munkáltatóhoz történő jogilag meghatározott viszonya alapján végeztük el. Az 1990. évi és az azt megelőző népszámlálások az alábbi főbb csoportosítást alkalmazták: — alkalmazásban állók, — szövetkezeti tagok, — önállók, — segítő családtagok. Az 1996. évi mikrocenzus ennél jóval részletesebben, a gazdasági változások során kialakult új vállalkozási formáknak megfelelően különböztette meg a foglalkoztatottakat. A foglalkozási viszony megállapításánál alkalmazott kategóriák a következők: Alkalmazásban álló az a személy, aki valamilyen munkáltatóval — általában munkaszerződés alapján — munkaviszonyban áll. Alkalmazotti munkaviszonynak számít a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, továbbá a fegyveres erőknél és rendvédelmi szerveknél teljesített hivatásos szolgálati viszony, valamint a bírói, ügyészi szolgálati viszony is. Az alkalmi munkavállalókat, napszámosokat ugyancsak alkalmazottnak kell számítani. Szövetkezeti tag az a személy, aki valamilyen szövetkezeti formában működő gazdasági szervezet (pl. fogyasztási szövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet) tagjaként az adott szövetkezettel munkavégzési kötelezettséggel járó, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. 360
