1996. ÉVI MIKROCENZUS A népesség és a lakások jellemzői (1996)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A népesség főbb jellemzői

Az 1990-es években tovább emelkedett a házasság helyett élettársi közösségben élők száma és aránya. A 15 éves és idősebb népességen belül 1990 óta csökkent ugyan a házasok aránya, de egy árnyalattal emelkedett azoké, akik együtt is élnek házastársukkal. Ugyanakkor emelkedett azok aránya, akik házasság helyett az élettársi közösséget választották. E tendenciá különösen a 20—39 éves korosztályban figyelemre méltó. Ha ebben az életkorban nem teszünk különbséget a házastársával vagy élettársával együtt élők között, akkor az 1990-es években mindkét nemnél csak a 20—24 évesek körében csökkent a párkapcsolatban élők aránya, az ennél idősebbek körében mindenütt növekedés tapasztalható. Ebből következik, hogy a párkapcsolat létesítésének kezdeti életkora az 1990-es években is egy árnyalattal tovább tolódott a 25 éves és idősebb életkor felé. A 20—39 éves, házastársával együtt élő házas, valamint az élettársi közösségben élő népesség arányának alakulása, 1990, 1996 A megfelelő korúak százalékában Korcsoport Férfi Nő (év) 1990 1996 1990 1996 20-24 25-29 30-34 35-39 A házastársával együtt élő házas 20,1 54,2 65.8 69.9 15,5 52.2 67,9 71.3 44,7 68,6 73,1 72,5 35,8 67.1 76.2 75,2 Élettársi közösségben élő 20-24 25-29 30-34 35-39 2,6 3,9 4,3 4,3 6,1 8,2 6,7 6,3 3,7 4,1 4.0 4.1 9,0 7.7 5.8 5.9 A nők élve született gyermekeinek száma A mikrocenzus a nők termékenységét az összeírás időpontjában levő családi állapot és a nő élete folyamán élve született gyermekeinek száma szerint méri. A termékenység évtizedek óta tapasztalható nagymértékű visszaesése az 1980-as években átmenetileg lelassult, majd az 1990-es években tovább folytatódott. A száz házas nőre jutó gyermekek száma 1920-ban még 362 volt, ami 1970-ig 201-re, 1980-ig már 189-re esett vissza. NapjainkA házas nők az élve született gyermekek száma szerint 1970-1996 Százalék 1970 5 6-X 1980 1990 1996 31