1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakások főbb jellemzői

lanegyedben található. A megyeszékhelyeken más a helyzet, itt a 29 ezer lakás 20 százaléka lakótelepi lakásként, 50 százaléka családi házként épült, és az átalakuló (vagy újjáalakuló) városközponti rehabilitációs építkezéseknek köszönhetően a lakások 15 százaléka tartozott a hagyományos (városias) beépítésű övezetbe. A kisebb városokban döntő részben családi házas és falusias jellegű övezetben (73 százalék) épültek a lakások. Összefoglalva elmondható, hogy lakótelepi jellegű építkezések az 1990-es évtizedben főleg a Budapesten kívüli nagyobb városokban és a megyeszékhelyeken voltak. Ezek a lakótelepi lakások azonban - mint majd a későbbiekben látni fogjuk - már más jellegűek, nagyobbak, korszerűbbek, mint azok, amelyek az 1970-es és 1980as években épültek. A lakótelepi lakások alapterület szerinti megoszlása jelentősen eltér a nem lakótelepi lakásokétól. A lakott lakások néhány főbb lakásismérv és a környezet lakóövezeti jellege szerint Százalék Megnevezés Összesen Lakótelep Nem lakótelep Megnevezés Összesen Lakótelep együtt hagyományos (városias beépítésű) társasházi és villanegyed családi házas lakóövezet falusias jellegű lakóövezet egyéb Lakás-alapterület (m

2) -39 9,4 13,6 8,3 18,3 10,7 5,5 4,1 20,1 40-49 9,8 15,6 8,4 13,3 11,8 6,3 6,4 16,5 50-59 19,0 44,4 12,7 22,9 20,9 9,1 9,8 15,1 60-79 24,4 24,0 24,5 21,7 24,9 23,5 27,0 26,5 80-99 20,1 1,8 24,7 12,9 14,0 29,0 29,2 13,6 100-X 17,2 0,6 21,4 10,9 17,7 26,6 23,5 8,2 Összesen 3 767 107 751 140 3 015 967 579 743 112 908 1 167 559 1 019 623 136 134 Ebből: önkormányzati bérlakás 6,1 8,2 5,6 19,0 5,5 1,9 1,3 13,0 tulajdonosi jogcímű 89,3 84,4 90,6 74,7 86,6 95,3 96,7 75,1 főbérleti jogcímű 8,8 13,0 7,7 22,9 9,9 3,6 2,1 19,3 összkomfortos 47,4 77,9 39,8 39,7 49,3 48,9 31,9 12,3 komfortos 31,3 20,7 33,9 48,4 44,7 29,7 31,0 22,1 komfort nélküli 14,7 0,6 18,2 7,0 2,8 13,6 26,9 53,0 100 lakott lakásra jutó lakó 265 254 268 223 236 284 278 265 A legnagyobb különbség az, hogy a városi lakótelepi lakásoknak sokkal nagyobb hányada kerül az átlagos nagyságot is magában foglaló 50-59 m

2 közötti kategóriába (44 százalék), mint amit a nem lakótelepi lakások esetében tapasztalunk (13 százalék). A másik lényeges eltérés, hogy míg a lakótelepeken csak elvétve akad 80 m

2-nél nagyobb lakás (2,4 százalék), addig a többi lakóterületen e nagyságkategória megközelítőleg az összes lakások felét képviseli (46 százalék). A lakások alapterületének megoszlásából is következik, hogy az egy lakásra jutó alapterület a lakótelepeken kisebb, mint másutt, vagyis a lakótelepi lakások alapterület szerint sokkal kevésbé szóródnak. A lakások alapterülete természetesen a nem lakótelepi lakóövezetekben jelentősen eltér egymástól. A hagyományos (városias) beépítésű lakóövezetekben az 50 m

2 alatti lakások aránya még a lakótelepi lakásokénál is magasabb, viszont már jelentős hányadban találhatók nagy, 80 m

2 feletti lakások. A többnyire a társadalom előnyösebb helyzetű rétegei által lakott társasházi és villanegyedi lakások között volt a legkiegyensúlyozottabb a nagyobb, illetve a kisebb méretű la19