1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakások főbb jellemzői

zel esik egymáshoz, hogy az építési év szerinti vizsgálat is jó hatásfokkal használható. Az 1980. évi népszámlálás adataival történő egybevetés további problémája, hogy az elmúlt 16 év várossá nyilvánításai miatt a községi-városi adatok sem hasonlíthatók össze, kivéve Budapest és a megyeszékhelyek adatait. (Elvben az 1980. évi adatokat - ebből a szempontból - át lehetne dolgozni, ehhez azonban az 1980. évi népszámlálás teljes adatállományát „meg kellene mozgatni", amely jelentős költséggel járna.) Lényeges különbség, hogy az 1980. évi népszámlálás teljes körű, az egész magyar lakosságra kiteijedt felvétel volt, az 1996. évi mikrocenzus esetében pedig a lakások, illetve a lakosság két százalékára kiteijedt adatgyűjtésről van szó, így a mintavételből adódó hibahatárokat is figyelembe kell venni. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy az építési év szerinti ismérvek alapján próbálunk visszatekintést adni az elmúlt időszak lakótelepekkel kapcsolatos információiról, azonban a lakótelepeken élők egyes főbb ismérvek (pl kor, iskolai végzettség) szerinti összetételének elemzése során utalunk az 1980. évi népszámlálás információira is, tekintettel arra, hogy nagyságrendi eltérés - az ország egészére, illetve Budapestre és a megyeszékhelyekre vonatkozóan - az említett két adatforrás között nincs. A lakások főbb jellemzői Magyarország lakásainak száma 1996. április l-jén 3 992 ezer volt, ebből 3 millió 767 ezer a lakott lakás, 224 ezer (5,6 százalék) pedig nem lakott (üres). A nem lakott lakások 15 százaléka tartozott a lakótelepi lakások közé. A nem lakott lakások a környezet lakóövezeti jellege és településtípus szerint' Százalék Településtípus Összesen Lakótelep Nem lakótelep A nem lakott lakások az összes lakás százalékában Településtípus Összesen Lakótelep együtt hagyományos (városias beépítésű) társasházi és villanegyed családi házas lakóövezet falusias jellegű lakóövezet egyéb A nem lakott lakások az összes lakás százalékában Budapest 38 236 24,8 75,2 47,8 9,8 15,4 0,9 1,3 4,7 Megyeszékhely 30 724 41,0 59,0 22,3 3,9 24,0 3,8 5,0 4,3 Többi város 54 302 20,0 80,0 13,4 1,4 40,2 12,6 12,4 5,3 Község 101 221 1,3 98,7 0,8 0,5 19,3 68,5 9,5 7,0 Összesen 224 483 15,3 84,7 14,8 2,8 24,3 34,6 8,2 5,6 Budapest 17,0 27,6 15,1 55,0 60,2 10,8 0,5 2,6 Megyeszékhely 13,7 36,8 9,5 20,6 19,2 13,5 1,5 8,4 Többi város 24,2 31,6 22,8 21,9 12,1 39,9 8,8 36,7 Község 45,1 4,0 52,5 2,6 8,5 35,8 89,2 52,2 összesen 224 483 34 311 190 172 33 270 6 212 54 649 77 683 18 358 A nem lakott lakások az összes lakás százalékában 5,6 4,4 5,9 5,4 5,2 4,5 7,1 11,9 Az üres lakások többsége (45 százaléka) a községekben, 24 százaléka a kisebb városokban, a többi Budapesten és a megyeszékhelyeken található. Az üres lakások között a lakótelepiek aránya a megyeszékhelyeken volt a legnagyobb. A lakótelepi üres lakások 28 százaléka Budapesten, 37 százaléka a megyeszékhelyeken, 32 százaléka a kisebb városokban volt. 1 A táblázatok a legfontosabb összesen adatokat abszolút számban (vastagított írással), a részadatokat pedig százalékos megoszlásban tartalmazzák. 16