1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakótelepi lakások és lakóik (1998)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A lakások főbb jellemzői

A lakott lakások lakóövezeti jelleg szerinti megoszlása jelentősen eltér attól, amit az üres lakások esetében tapasztaltunk. A lakott lakások a környezet lakóövezeti jellege és településtípusok szerint Százalék Településtípus Összesen Lakótelep Nem lakótelep Településtípus Összesen Lakótelep együtt hagyományos (városias beépítésű) társasházi és villanegyed családi házas lakóövezet falusias jellegű lakóövezet egyéb Budapest 777 253 33,1 66,9 34,0 8,2 21,9 1,0 1,8 Megyeszékhely 676 279 41,9 58,1 21,1 3,4 26,7 3,8 3,1 Többi város 977 424 20,1 79,9 16,8 2,3 45,6 10,4 4,8 Község 1 336 151 1,0 99,0 0,6 0,3 27,8 66,2 4,1 Összesen 3 767 107 19,9 80,1 15,4 3,0 31,0 27,1 3,6 Budapest 20,6 34,2 17,2 45,6 56,1 14,6 0,8 10,5 Megyeszékhely 18,0 37,7 13,0 24,7 20,2 15,5 2,5 15,2 Többi város 25,9 26,2 25,9 28,4 19,7 38,1 10,0 34,5 Község 35,5 1,8 43,8 1,3 3,9 31,8 86,8 39,8 Összesen 3 767 107 751 140 3 015 967 579 743 112 908 1 167 559 1 019 623 136 134 100 lakott lakásra jutó lakó 265 254 268 223 236 284 278 265 A legtöbb lakott lakás az inkább a városokra jellemző családi házas, illetve falusias lakóövezetben található. Budapestre, illetve a nagyobb városokra (megyeszékhelyekre) az jellemző, hogy magas a lakótelepi, a városias beépítésű, a társasházi és villanegyedben épült lakások aránya A kisebb városok lakásainak közel fele családi házas környezetben található. Meg kell említeni, hogy országosan a lakások 0,3 százaléka üzemi, ipari, 0,5 százaléka „szociálisan nem meg-, felelő lakókörnyezetben" és 2,6 százaléka külterületen, illetve egyéb be nem sorolható helyen található. (A szociális szempontból nem megfelelő övezetbe kellett sorolni például a leromlott állagú, lebontásra ítélt lakóházakat, ideiglenes jelleggel épült telepeket, putrikat, barlanglakásokat) Elemzésünkben ezek a lakóövezeti kategóriák az „egyéb" rovatban jelennek meg, tekintettel arra, hogy az összes lakott lakáshoz képest számuk és arányuk csekély. Látni kell azonban, hogy az e lakóövezetekbe besorolt lakások (és lakóik társadalmi-foglalkozási összetétele) sok szempontból az átlaghoz képest kedvezőtlenebb képet mutatnak. A lakások és lakóik lakóövezet szerinti megoszlását összehasonlítva lényegi eltérés nem tapasztalható. Az esetleges különbség abból adódik, hogy az adott övezetben a laksürűség alacsonyabb vagy magasabb. Az ország lakásállományának 40 százaléka 1960 előtt épült. Ettől jelentősen eltér a lakótelepi lakások építési év szerinti megoszlása, ugyanis a lakások döntő többsége 1960 után készült. A lakótelepi lakások 78 százaléka két évtized alatt, 1970 és 1990 között épült fel. A nem lakótelepi lakások közül a társasházi és villanegyedben található lakások „kora" a legfiatalabb. A rossz állagú, kedvezőtlen építésű külterületi és egyéb nem lakótelepi lakások 76 százaléka viszont 1960 előtti, és ez is jelzi e lakóövezetbe tartozó lakásoknak az átlagtól eltérő rossz állapotát. 17