1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakások és lakóik (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

A lakott lakások lakóinak szobaszám szerinti megoszlása országosan és településtípusonként is hasonlóképpen alakul, mint a lakásoké. Eltérés csak annyiban tapasztalható, hogy mivel a kisebb lakásokban kevesebb, a nagyobb lakásokban több lakó él, az egy- és kétszobás lakásokban lakók arányszámai alacsonyabbak, a három- és az ennél több szobásokban lakóké magasabbak a megfelelő lakásarányszámoknál. A legnagyobb negatív eltérés (7 százalékpont) a budapesti egyszobás lakásoknál mutatható ki, ami abból adódik, hogy a fővárosban a legmagasabb az egy lakóval lakott egyszobás lakások aránya (52 százalék). A legnagyobb pozitív különbség is fővárosi jelenség: a négyvagy többszobás lakásokban 5 százalékponttal magasabb a lakók aránya, mint ami a lakásszámból következne. A lakott lakások és lakóik szobaszám szerinti összetétele, településtípusonként Összesen Budapest —Többi város Községek 1 szobás |H 2 szobás H

l 3 szobás iil 4-X szobás A laksűrűség Budapesten az országos átlagnál alacsonyabb, a községekben viszont jelentősen magasabb értékekkel találkozhatunk. A városokra az országos mutatószámokhoz közelálló laksűrűségi adatok jellemzőek. A 100 lakott lakásra jutó lakók száma szobaszám szerint, településtípusonként Településtípus Összesen 1 2 3 4—X Településtípus Összesen 1 4—X szobás lakásban Budapest 239 168 222 281 361 Többi város 264 187 239 297 357 Községek 281 205 247 318 385 Összesen 265 186 238 302 368 Ezek a laksűrűségi értékek - a szobák számát is figyelembe véve - azt mutatják, hogy a lakások többségében egy-egy szobára kevesebb mint két lakó jut. Az átlagos laksűrűségi mutatók mögött azonban jelentős különbségeket találunk, ha a szobák számát összevetjük a lakók számával. A lakások több mint 6 százalékában a szobánkénti lakószám kettőnél több, más közelítésben: a lakók csaknem 12 százaléka - közel 1,2 millió személy - viszonylag zsúfolt körülmények között él. Ezek az 14