1996. ÉVI MIKROCENZUS A lakások és lakóik (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

adatok jó közelítésként értelmezhetők a lakásigények becslésénél, mivel az ilyen lakásokban élők egy részéről feltételezhető, hogy lakáskörülményeivel elégedetlen. Településtípusonként a legnagyobb számban a községekben mutathatók ki zsúfolt lakások. A községi lakott lakások 8 százalékában (több mint 100 ezer lakásban) félmilliónál is több embert érint az említettek szerinti magasabb laksűrűség. A városokban is ehhez közeli (91 ezer) a szűkösebb elhelyezést biztosító lakások száma, ám a településtípuson belüli részarányuk jóval kisebb (5 százalék), 1 százalékponttal alacsonyabb az országos arányszámnál. A főváros zsúfolt lakásainak száma 45 ezer, arányuk a városokét jelentéktelen mértékben, de meghaladja, ugyanakkor a szoba-szám szerinti lakásnagyság-kategóriákra számított laksűrűségi mutatók rendre kedvezőbbek (a különbség azonban igen kicsi). Ezekben a kedvezőtlen laksűrűségű lakásokban Budapesten 190 ezren, a vidéki városokban 438 ezren élnek. A lakott lakások tulajdoni jelleg szerinti megoszlására a természetes személyek tulajdonának túlsúlya jellemző: közel 3,5 millió lakás (92 százalék) van személyi tulajdonban. Ez az arány természetszerűen a községekben a legmagasabb (98 százalék), de a fővárosban is meghaladja a 82 százalékot. A jogi személyek tulajdonában lévő lakások számaránya 1990 óta harmadára, 8 százalék alá csökkent, ami elsősorban az önkormányzati bérlakások nagyarányú privatizációjának következménye. Az önkormányzatok mellett a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek, az intézmények, a szövetkezetek stb. is feltehetőleg privatizálták a tulajdonukban volt lakások nagy részét, ugyanis ezen lakások száma az elmúlt hat év alatt 136 ezerről 54 ezerre mérséklődött. Ez 60 százalékos csökkenés, amire csak a tulajdonosváltás adhat magyarázatot. A természetes személyek tulajdonában lévő lakott lakások kétharmada családi ház jellegű (13 lakásos) épületben van. Ez az építési forma a vidékre, ezen belül is inkább a falvakra jellemző, így az ilyen lakások több mint fele (56 százaléka) a községek területén található, lakóik száma 3,6 millió. A társasházi és öröklakások száma meghaladja az 1 milliót, ami a lakott lakások közel egyharmada. A társasházi és öröklakások a településtípuson belüli részarányokat tekintve a fővárosban a legjellemzőbbek (68 százalék). A többi városban számszerűen több van belőlük (592 ezer), de arányuk csak 39 százalék. A jogi személyek tulajdonában lévő lakott lakások száma a privatizáció következtében az 1990. évi 838 ezerről 285 ezerre csökkent, többségük (81 százalékuk) önkormányzati tulajdonú. Utóbbiakból a főváros 52 százalékkal részesedik, a vidéki városokban ez az arány csak 41 százalék. 15 A kedvezőtlen laksűrüségű lakások szobaszám szerinti összetétele, településtípusonként Budapest Többi város Községek $vi:lj 1 szobás (2 szobás 13 szobás 4-X szobás 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 százalék