1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Demográfiai és foglalkozási jellemzők

Az alkalmazásban állók és a tulajdonosként munkát végző egyéni vállalkozók, szövetkezeti tagok és társas vállalkozások tagjainak aránya foglalkozási főcsoportonként jelentősen eltért egymástól. Az aktív keresők foglalkozási viszony és foglalkozási főcsoport szerint Százalék Foglalkozási főcsoport^ Alkalmazásban álló Egyéni vállalkozó

6* Szövetkezeti tag Társas vállalkozás tagia AlkalmazásEgyéni vállalkoSzövetkezeti Társas vállalkozás tagja Foglalkozási főcsoport^ az összes aktív kereső százalékában ban álló zó^ tag Társas vállalkozás tagja 1 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági vezetők 2 Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak 3 Ef " ----kozásúak 4 Irodai és ü rodai és ügyviteli (ügyfélfoi galmi) jellegű foglalKozású; zoleáítatási lellegű foelalforozásúak 5 Szolgáltátási jellegű foglalkozásúak 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak 7 Ipari és építőipari foglalkozásúak 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak ~ így veres erők, tuíetek foglalkozásaiban 0 Fegyveres erők, fegyveres testületek foj dolgozók Ebből: 1—4 főcsoport 5—9 főcsoport Összesen 75,3 5,4 2,9 16,3 5,6 3,0 10,5 25,5 88,4 7,7 0,4 3,5 12,3 8,0 2,6 10,3 91,3 5,2 0,5 3,1 15,4 6,5 4,0 10,8 91,5 2,9 2,0 3,6 6,9 1,6 7,2 5,6 71,2 24,8 0,4 3,6 12,9 33,8 3,6 13,8 45,8 43,5 8,8 1,9 1,9 13,9 17,8 1,7 83,2 11,0 1,9 3,9 22,5 22,4 24,7 22,1 84,3 9,8 3,2 2,7 11,0 9,7 20,2 7,3 95,2 1,4 1,9 1,4 9,6 1,1 9,3 3,0 100,0 83,2 11,1 1,7 4^0 2,0 100,0 100,0 100,0 100,0 87.8 79.9 5,6 14,8 1,1 2,2 5,5 3,2 40,1 57,9 19,2 80,8 24,3 75,7 52,1 47,9 a) Az egyértelirííség biztosítása érdekében a FEOR-93 főcsoportjait számmal is jelöljük, amely a továbbiakban hivatkozási alapként is szolgál. b) A szellemi szabadfoglalkozásúval és a segító családtaggal együtt. A mezőgazdaságot érintő jelentős gazdasági átalakulásból adódóan az e tevékenységet végzők (6. főcsoport) 44 százaléka már az egyéni vállalkozók (gazdák) közé tartozott, a szövetkezeti tagok aránya pedig nem érte el a 9 százalékot sem. Az egyéni vállalkozók aránya jelentősnek mondható még a szolgáltatási jellegű (5. főcsoport) és az ipari, építőipari foglalkozású (7. főcsoport) aktív keresők körében. A vezetők (1. főcsoport) között számottevő azoknak a társas vállalkozás dolgozó tulajdonosainak az aránya, akik nem beosztottként, hanem vezetőként vesznek részt az adott gazdasági társaság munkájában. A többi foglalkozási főcsoport esetében átlagosan vagy azt meghaladóan az alkalmazásban állók aránya volt jelentős. (A vállalkozásokhoz szükséges szakképesítés és anyagi erő hiánya miatt érthető, hogy a segédmunkás jellegű foglalkozásúak 95 százaléka alkalmazottként végezte munkáját.) Az egyéni vállalkozók és a szintén tulajdonosként dolgozó társas vállalkozások tagjainak foglalkozási struktúrája jelentősen eltért egymástól. Az egyéni vállalkozók döntő többsége (négyötöde) fizikai jellegű tevékenységet végzett. A társas vállalkozások dolgozó tagjainak körében viszont a szellemi jellegű foglalkozást folytatók aránya meghaladta az 50 százalékot. Figyelmet érdemel, hogy bár a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a nem mezőgazdasági jellegű melléküzemág tevékenység visszaszorult, mégis a szövetkezeti tagok 25 százaléka tartozott az ipari és építőipari jellegű foglalkozásúak (7. főcsoport) közé. 29