1996. ÉVI MIKROCENZUS Ki hol aktív? Az állami és a magánszféra foglalkoztatottai (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Demográfiai és foglalkozási jellemzők

Az alkalmazottként dolgozó aktív keresők a munkáltató tulajdoni jellege és foglalkozási főcsoport szerint Százalék Foglalkozási főcsoport Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Állami, egyéb közületi Szövetkezeti MagánVegyes Foglalkozási főcsoport tulajdonú munkáltatónál dolgozó, az összes alkalmazott százalékában tulajdonú munkáltatónál dolgozó 1. 39,0 6,9 33,2 19,0 5,2 8,7 5,7 6,8 2. 76,2 0,7 13,2 8,4 22,0 1,9 4,9 6,5 3. 59,1 1,8 21,0 15,8 21,4 6,0 9,8 15,4 4. 42,6 6,0 29,6 17,8 6,9 9,2 6,2 7,8 5. 35,4 4,5 45,7 10,6 10,7 12,9 17,9 8,7 6. 21,7 26,2 32,6 14,9 1,0 11,3 1,9 1,8 7. 21,2 5,1 47,5 20,9 11,2 25,3 32,4 29,8 8. 23,9 6,7 40,5 23,7 6,2 16,4 13,6 16,6 9. 48,8 3,8 25,8 10,5 11,0 8,2 7,5 6,4 0. 100,0 — — — 4,6 — — — Összesen 42,6 4,5 32,9 15,7 100,0 100,0 100,0 100,0 1—4. főcsoport 58,7 2,9 21,8 14,3 55,3 25,9 26,6 36,5 5—9. főcsoport 29,4 5,7 41,7 17,2 40,1 74,1 73,4 63,5 A foglalkozási főcsoportok közül a magasan kvalifikált értelmiségieket magába foglaló 2. főcsoport alkalmazottai között a legnagyobb az állami tulajdonú munkáltató által foglalkoztatottak aránya. Ennek oka, hogy e főcsoportban vannak azok a jelentős számú alkalmazottak, akik közigazgatási, oktatási és egészségügyi feladatokat látnak el. A 3. főcsoportba tartozó aktív keresők körében már a 2. főcsoporthoz képest alacsonyabb az állami munkáltatónál dolgozók aránya, de az e körbe tartozó alkalmazásban állóknak még mindig közel 60 százalékát az állam foglalkoztatta. A fizikai jellegű 5—8. foglalkozási főcsoportban az alkalmazottak már inkább e magánszférában dolgoztak. Például a mezőgazdasági foglalkozású alkalmazásban állók 59 százalékát szövetkezeti és magántulajdonú munkáltatók foglalkoztatták. A szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozást (9. főcsoport) folytatók körében azonban még mindig igen magas az állami tulajdonú munkáltatóknál dolgozók aránya (49 százalék). Az adatok értékeléséhez azonban hozzátartozik, hogy ha az ún. fekete munkát végzőket is figyelembe tudnánk venni, akkor a magánszférában dolgozó segédmunkások aránya valószínűleg magasabb lenne. Az állami szférában dolgozó alkalmazottak 55 százaléka végzett szellemi jellegű tevékenységet, ugyanez a mutató a szövetkezeti és a magánalkalmazottak körében 26—27 százalék volt. (Nem számolva a 0. főcsoport alkalmazottaival.) A vegyes tulajdonú munkáltatóknál dolgozók sajátos foglalkozási összetételére jellemző, hogy körükben a szellemi jellegű foglalkozású alkalmazottak aránya ennél magasabb, 37 százalék volt. Az 1996. évi mikrocenzus során vizsgáltuk azt is, hogy az aktív keresők munkáltatói — az összeírás időpontjában — hány dolgozót foglalkoztattak. Ez a kérdés egyre fontosabbá válik a magángazdaság térhódítása következtében, ugyanis a magánmunkáltatók jelentős része kislétszámú. E tényt az is igazolja, hogy az e területen dolgozók aránya azokban a foglalkozási főcsoportokban volt magas, amelyeknél a tulajdonosként is dolgozó magánmunkáltatók 30