1996. ÉVI MIKROCENZUS A háztartások lakáskörülményei (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - A háztartások jellemzői a lakások összetétele szerint - A háztartások a lakás komfortossága, felszereltsége szerint

Az igazán érzékelhető változásokat azonban a többi központos - elsősorban az egy lakást vagy családi házat ellátó - fűtési mód elterjedése okozta. 1990-ben még a háztartások 58 százaléka lakott egyedi helyiségfutésü lakásban, 1996 ápnlisára ez az arány 50 százalékra módosult. A családháztartások lakásainak fűtése lényegesen korszerűbb, mint a nem családháztartásoké. A házaspáros típusú családokat magukba foglaló egycsaládos háztartások 41 százaléka lakik nem távfűtéses, de központos fűtéssel ellátott, s alig valamivel nagyobb arányban (43 százalékuk) egyedi helyiségfutésü lakásban. A legkevésbé kényelmes fűtési módot a nem családháztartások - köztük az egyedülállók - alkalmazzák, az egyedi helyiségfűtésű lakásban lakók aránya közöttük megközelíti a kétharmadot. Az egyszülős családok lakásainak fűtési módja is korszerűsítésre szorul: egyedi helyiségfűtésű lakásban lakik a lakást egyedül lakó, egy szülőből és gyermekből álló család alkotta háztartások közel fele. A háztartások lakáskörülményeinek integrált mutatója a lakás komfortfokozata. 1990-ben a háztartások 40 százaléka lakott összkomfortos lakásban, 1996-ban pedig már csaknem fele (48 százaléka). A komfortos lakásban lakó háztartások aránya nem változott (31 százalék). 1996 tavaszán a háztartások 15 százaléka lakott komfort nélküli, és további 2 százalékuk (1990-ben 18, illetve közel 4 százalékuk) a lakás fogalmának csak statisztikai értelemben megfelelő szükség- vagy egyéb lakásban. A háztartások háztartás-összetétel és a lakás komfortossága szerint, 1990, 1996 Százalék Egy családból álló háztartás Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen A lakás komfortossága Összesen Családháztartás összesen együtt házas-, páros egy szülő gyermekes Két vagy több családból álló háztartás Nem családháztartás összesen Ebből: egyedülálló családok Két vagy több családból álló háztartás 1990 Összkomfortos 39,9 45,1 45,2 45,9 41,9 41,7 26,6 26,2 Komfortos 30,7 30,5 30,5 30,4 30,7 30,8 31,4 30,8 Félkomfortos 7,6 7,3 7,2 7,4 6,3 9,7 8,3 8,3 Komfort nélküli 18,2 14,2 14,2 13,5 17,8 15,0 28,6 29,5 Szükség- és egyéb lakás 3,5 2,9 2,9 2,9 3,3 2,9 5,0 5,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1996 Összkomfortos 47,6 53,5 53,5 54,3 48,6 54,2 32,8 32,6 Komfortos 31,2 29,7 29,8 29,6 31,0 27,7 34,8 34,7 Félkomfortos 4,6 3,8 3,8 3,7 4,3 4,3 6,3 6,3 Komfort nélküli 14,7 11,1 11,1 10,6 14,0 11,9 23,5 23,9 Szükség- és egyéb lakás 2,0 1,8 1,8 1,8 2,1 1,9 2,5 2,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Az élettársi kapcsolatokkal együtt. A komfortosság integrált mutató jellegéből adódóan a lakás komfortosságának, illetve a háztartások lakáskörülményeinek a komfortosság szintje szerinti vizsgálatakor is természetszerűleg ugyanazok a tendenciák érvényesülnek, mint amit a felszereltség, a fűtési mód és a fürdőszobával való ellátottság elemzésekor megfigyelhettünk. A legjobb helyzetben a lakást egyedül lakó házaspáros család alkotta háztartások vannak, az ő lakáskörülményeik jelentősen átlag felettiek. így volt ez már 1990 januáijában is, amikor a házaspárok 46 százaléka lakott összkomfortos és további 30 százalékuk komfortos lakásban, míg az egyszülős családoknak és a több családból álló háztartások lakásainak csupán nem egészen 42, az egyedülállókénak pedig mindössze 26 százaléka volt összkomfortos. Ér38