A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)

Rétegződési sémák - Módszertani megjegyzések

RÉTEGZŐDÉSI SÉMÁK (A háztartások és a családok réteghelyzetének vizsgálata a népszámlálási típusú adatfelvételeknél) A társadalom összetételét, tagjainak, egyes csoportjainak jellemzőit kutatók, társadalomtudósok sora vizsgálja. Ennek keretében az eddigiekben számos olyan modellt, sémát állítottak fel, amelyek azt voltak hivatottak segíteni, illetve segítik ma is, hogy megállapítható legyen, a társadalom milyen csoportokra, milyen jellemzőkkel bíró rétegekre oszlik, melyek e csoportok általános és különös jellemzői, az egyes rétegkategóriákba tartozók a társadalom egészén belül milyen nagyságrendet képviselnek stb. A legtöbb ilyen irányú kutatás az egyének csoportosításával foglalkozik, de természetesen a témával foglalkozó szakemberek érdeklődése kiterjed a társadalom kisebb és nagyobb csoportjaira is. A társadalomkutatással foglalkozó kutatók, szociológusok és más, a téma iránt érdeklődő szakemberek modellek, sémák sorát állították fel, amelyek azonban többnyire nem váltak általánosan elfogadottá. E sokrétűség odavezetett, hogy a különböző módon összeállított modellek alapján végzett vizsgálatok, elemzések eredményei nem összehasonlíthatók, így a módszerek általános érvényű alkalmazhatóságát objektív módon nem lehet bizonyítani. Módszertani megjegyzések A társadalom kisebb-nagyobb csoportjainak réteghelyzetét, rétegtagozódását csak az e csoportokat alkotó személyek jellemzői alapján lehet vizsgálni, ezért az ehhez kialakított sémák is egyéni ismérvekre, egyéni ismérvek kombinációira épülnek. Különösen igaz ez a társadalom legkisebb egységeit alkotó háztartásokra és családokra,

1 esetükben ugyanis teljes biztonsággal meghatározható, hogy e kis közösségeket kik, mely személyek alkotják. Az egyéni kutatók és a témával foglalkozó kutatóintézetek általában a lakosság viszonylag kis létszámú csoportját kikérdezve végzik kutatásaikat, s a kapott adatokat megfelelő statisztikai-matematikai módszerekkel vetítik ki az ország teljes népességére, illetve a népesség vizsgált csoportjaira, így a háztartásokra és a családokra is. A népesség, valamint a háztartások és a családok rétegcsoportok szerinti vizsgálatát azonban nem csupán a lakosság egészéből kiválasztott mintákon lehet vizsgálni, hanem időközönként lehetőség van az ennél pontosabb, a mintavételi és a teljeskörűsítési hibákat kiküszöbölő adatfelvételek, a népszámlálások eredményeinek felhasználására is. Természetesen a teljeskörűségnek ára is van: egy, a népesség egészére kiterjedő adatfelvételnek a tematikája, programja soha nem lehet olyan részletes, mint egy kis elemszámú mintáé. Az ilyen típusú adatfelvételektől nem várható el, hogy alapul szolgáljanak a minden részletre kiterjedő, a témát teljes mélységében feltáró sémák összeállítására, így nem várható el az sem, hogy általuk az ország népességének és kisebb-nagyobb csoportjainak a réteghelyzetét minden részletre kiterjedően feltérképezhessük. A teljeskörűség és az adatfelvételek tematikája 1 A háztartás a társadalom legkisebb gazdasági egysége. Tagjai közös lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik, és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. A család ezzel szemben nem gazdasági egység, hanem a legszorosabb értelemben vett rokonsági kapcsolat, a házastársi vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élő személyek legszűkebb csoportja. (A fogalmakat részletesen lásd „A fogalmak magyarázata" című fejezetben.) 17