A háztartások és a családok társadalmi–foglalkozási tagozódása / A társadalom rétegződése – időszaki közlemények (1999)
Rétegződési sémák - Sémák, 1949-1990
viszont lehetőséget ad olyan csoportok, kategóriák kialakítására, amelyek tájékoztatást adnak a főbb rétegcsoportok legfontosabb ismérveiről, megismerhetjük azok demográfiai, iskolázottsági, foglalkoztatási összetételét, és lehetőség van lakáskörülményeik felmérésére, elemzésére is. Egy-egy népszámlálási ciklus azonban túl nagy időtartamot, általában tíz évet ölel fel, s ez idő alatt a társadalomban olyan változások következhetnek be, amelyek bemutatása elengedhetetlenül szükséges. Erre szolgálnak a népszámlálási ciklus - megközelítőleg - félidejében tartott ún. „kis népszámlálások", mikrocenzusok, amelyek korábban a népesség és a lakásállomány egy, az utóbbi időben két százalékára terjednek ki. Sajnos az egymást követő népszámlálások és mikrocenzusok nem egységes sémát alkalmaztak, így a rétegződés változásai, csak korlátozottan, és csak kisebb időszakokra vonatkozóan követhetőek nyomon. Mivel az alkalmazott rétegződési sémák a felhasznált ismérvek tekintetében mindig az akkor aktuális fogalmak szerint készültek, az összehasonlíthatóságot csak e sémák átdolgozásával lehetett volna megvalósítani. Az egyes adatfelvételeknél - jelesül a népszámlálásoknál és a mikrocenzusoknál - a sémák kialakításakor azonban nem csupán szakmai, hanem sok esetben ideológiai, politikai szempontok is szerepet játszottak. A korábbi népszámlálásoknál - a legutóbbi, 1990. évi teljes körű adatfelvételt és az 1996. évi mikrocenzust kivéve - összeállított társadalmi-foglalkozási, illetve osztály- és rétegtagozódási csoportosítások mindenkor magukon viselték azokat a jegyeket, jellemzőket, amelyek az ország akkori társadalmi berendezkedéséből adódtak. Az 1990. évi népszámlálás, illetve az 1996. évi mikrocenzus időpontja a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerváltás idejére esett, így lehetőség volt olyan társadalmi-foglalkozási csoportosítás, egyfajta rétegződési séma kialakítására, amely ideológiától mentesen mutathatta be a népesség alkotta kisebb társadalmi csoportok, a háztartások és a családok réteghelyzetét. Sémák, 1949-1990 Magyarországon a modern értelemben vett népszámlálások közel 130 éves múltra tekintenek vissza. Az első teljes körű, a magyar statisztikai szolgálat által végrehajtott adatfelvételre 1869 végén került sor. A családok számának, összetételének és egyéb jellemzőinek a feldolgozása azonban csak a II. világháborút követően, az 1949. évi népszámlálás adatainak felhasználásával valósult meg, míg a háztartásokra vonatkozó részletes adatgyűjtést csak az 1960. évi népszámlálás vette fel a programjába. A társadalmi rétegződés vizsgálatának a fontosságát támasztja alá, hogy már az 1949. évi népszámlálás eredményeinek a feldolgozása során is készültek a népesség különböző rétegcsoportjait bemutató táblázatok, s az adatközlésekben a családok rétegződési megoszlását is bemutatták. Ekkor - és még jó néhány évtizeden keresztül - azonban a családok (és 1960-tól a háztartások) réteghelyzetének a vizsgálata nem a mikroközösséget alkotó összes személy megfelelő adatainak figyelembevételével készült, hanem csupán a családfő (háztartásfő) adatait vették figyelembe . Ha a családfő, háztartásfő aktív kereső volt, akkor az adatfelvétel eszmei időpontjára vonatkozó saját adataik alapján került sor a rétegkategóriába sorolásra. Nyugdíja2 Népszámlálási cikluson a két teljes körű népszámlálás között eltelt időt értjük. 3 Meg kell jegyezni, hogy az 1949. és az 1960. évi népszámlálás a család fogalmát a jelenkori népszámlálásokétól eltérő módon definiálta. Ekkor a család tagjai közé sorolta a családdal élő rokonokat is, így ide tartoztak például a családdal élő felmenő és oldalági rokon személyek, ha nem alkottak külön családot. 18
