1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele - az eredeti arányokhoz képest módosul. E változás főbb jellemzői a következőkben összegezhetők: Az aktív keresők mezőgazdasági tevékenységet folytatókkal növelt állománya - az említettek szerint - 3 millió 840 ezer fő, így a 14 éven felüli népességen belül arányuk 41 százalékról 45,2 százalékra emelkedik. A munkanélküliek száma - a megfelelő korrekció után - 443 ezer fő, ami 8,6 százalékos csökkenést jelent az eredeti létszámhoz képest. (Az ily módon kimutatott munkanélküliség mértéke kevesebb mint 5 százalékkal haladja meg a munkaerő-felmérésben 1996. I. negyedévre kimutatott mértéket.) A munkanélküliségi ráta a mikrocenzus által eredetileg kimutatott 12 százalékról 10,3 százalékra változik. Ezen belül a korrigált adatok alapján számított ráta a férfiaknál 11,8, a nőknél 8,5 százalék. A korrigált mutatók is tükrözik tehát a magyar munkanélküliségnek azt a sajátosságát, hogy a munkanélküliség a férfiak körében magasabb, mint a nőknél. A gyermekgondozási ellátás mellett viszonylag kevesen (13 ezer fő) végeztek mezőgazdasági munkát a meghatározott 90 napos intervallumon felül. A mezőgazdasági munkavállalás tehát e kört kevéssé befolyásolta. A gyermekgondozási ellátásban részesülők aránya a 14 éven felüli népességen belül együttesen 3,7 százalékot, a 90 napot vagy annál többet dolgozók nélkül 3,6 százalékot tett ki. E különbség - elenyésző kivételtől eltekintve - a nőknél jelentkezett: az elsőnek említett mutató értéke a nők körében 7,0 százalék, az utóbbié 6,7 százalék. A mezőgazdasági munkát végző nem aktív népesség túlnyomó részét a nyugdíjasok alkotják. A mikrocenzust megelőző egy éves időszakban közel negyedmillió nyugdíjas végzett legalább 90 munkanap igénybevételével mezőgazdasági tevékenységet. A 14 éven felüli népességen belül a saját és hozzátartozói nyugdíjból, járadékból élők teljes aránya 34 százalékot, a 90 munkanapot vagy annál többet mezőgazdasági munkára fordítók nélkül 31 százalékot jelentett. A mezőgazdasági tevékenységet folytató nyugdíjasok a két nem között közelítőleg felefele arányban oszlottak meg. A férfi nyugdíjasok, járadékosok teljes aránya 29 százalékot, a korrigált aránya 26 százalékot tett ki. A nők esetében e két mutató értéke 38 százalék, illetve 36 százalék volt. Vizsgálatunk során elsősorban a 90 munkanapot vagy annál hosszabb időt mezőgazdasági munkára fordítók csoportját vettük szemügyre. A nyugdíjasok helyzete, életfeltételei szempontjából azonban nem lehet közömbös azoknak a csoportja sem, akik 90 napnál kevesebb ideig tevékenykedtek a mezőgazdaságban. A néhány napig vagy néhány hétig végzett mezőgazdasági munka önmagában általában kevéssé lehet az önálló létfenntartás komoly tényezője. A nyugdíjasok, járadékosok esetében azonban már 30 mezőgazdasági munkanap teljesítése is említésre méltó kiegészítést jelenthet. Érdemes tehát utalni arra, hogy közel félmillió nyugdíjas, járadékos végzett legalább 30 napig terjedő, de 90 napnál rövidebb időtartamú mezőgazdasági munkát. Az „egyéb" inaktív keresők (vagyonukból, illetve más nem munkával kapcsolatos jövedelemből élők) csoportjába tartozóknak nem egészen egytized része végzett 90 munkanapot elérő vagy meghaladó időtartamú mezőgazdasági munkát. A 14 éven felüli eltartottak körén belül viszonylag alacsony volt a 90 vagy annál több napon át mezőgazdasági munkával foglalkozók aránya (3,3 százalék), ami azonban kereken 40 ezer főt képvisel. Az e körbe tartozók elsősorban olyan háztartásbeli nők közül kerülhetnek ki, akik a háztartás, a család ellátása mellett munkaerejüket jelentős mértékben igénybevevő mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A 14 éven felüli eltartottak mezőgazdasági kiegészítő tevékenységével kapcsolatban külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az e korcsoportba sorolt eltartottak folytattak-e 84