1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

nappali tagozatos tanulmányokat, vagy sem. A nappali tagozaton tanulók, akik életkoruknál fogva végezhetnek általános iskolai, szakmunkásképző iskolai, középiskolai vagy felsőfokú tanulmányokat, helyzetüknél, tanulói mivoltukból adódóan eleve bizonyos értelemben „lekötöttnek" tekinthetők, tehát kevésbé végezhetnek mezőgazdasági munkát, mint akiket ilyen kötelezettség nem terhel. Az érdemi elemzés szempontjából ezért külön kategóriát képezhetnek a „nem tanuló eltartottak" és a (nappali tagozaton) ténylegesen tanulók. A „nem tanuló eltartottak" részvétele a mezőgazdasági tevékenységben természetesen sokkal intenzívebb lehet, mint a tanulóké. Az 1996. évi mikrocenzus felvétele szerint a nem tanuló eltartottak jelentős hányada (33 százaléka) végzett valamilyen mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet. E körön belül mintegy 32 ezren végeztek - az ismertetett kritériumoknak megfelelő (90 napos vagy hosszabb időtartamú) - mezőgazdasági munkát. A 14 éven felüli tanulók csoportjában joggal lenne feltételezhető, hogy - tanulmányaikkal kapcsolatos lekötöttségük miatt - csak az előbbieknél sokkal korlátozottabban folyhatnak be a mezőgazdasági munkába. A felvétel adatai - ebből az aspektusból - némi kételyeket keltettek, mert a tanulók kisebb, de szintén viszonylag nem elhanyagolható számban vették ki részüket e munkafolyamatokban. A felvételek során a bevallást irányító szempontok, megfontolások hatása nyilván nem mellőzhető, és még vita tárgyát képezhetik a bevallást esetleg pozitív vagy negatív irányban befolyásoló momentumok. Egészében azonban nincs olyan komoly tényező, amely a torzítás jelentős mérvére utalna, a főbb arányok tehát elfogadhatóknak tűnnek. Ezek szerint a 14 éven felüli tanulók 16 százaléka végzett mezőgazdasági kiegészítő munkát. Érthető, hogy a 90 napig vagy annál hosszabb ideig dolgozók száma (kereken 8 ezer fő) már viszonylag alacsony volt. Mégsem elhanyagolható tény, hogy több ezer 14 éven felüli tanuló lekötöttségét erősen növelte a mezőgazdaságra fordított idő. Bizonyos, hogy e munka tanulmányaik anyagi alapjaihoz is nagy részben hozzájárulhatott. (A 90 napos vagy azt meghaladó időtartam ugyanis azt jelentette, hogy az érintettek zömmel a teljes nyári szünetet, az évközi szüneteket, sőt a hétvégi tanulmányi szüneteket is nagy hányadban mezőgazdasági munkára fordították.) A 14 éven felüli népességen belül a mezőgazdasági munkát kiegészítő tevékenységként végzők aránya régiónként nem mutat lényeges szóródást. Kivételt képez Közép-Magyarország, ahol főként Budapest hatása tükröződik abban, hogy a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységgel foglalkozók hányada az országos aránynak alig több mint egyharmadát tette ki. Lényegében hasonló megállapítás tehető a 14 éven felüli népességhez tartozók közül a nem mezőgazdasági foglalkozású aktív keresőkre, a munkanélküliekre és egyéb inaktív keresőkre, valamint az eltartottakra vonatkozóan. A településtípus szerinti részletezésben rendelkezésre álló adatok egyértelműen Budapest különleges helyzetére utalnak. A főváros 14 éven felüli lakosságának csupán 4,5 százaléka végzett mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet. A megyeszékhelyek megfelelő korú népességének viszont már egynegyede, a többi városban lakóknak egyharmada, a községi lakosságnak pedig több mint fele jelezte a mikrocenzus adatfelvétele alkalmával, hogy végez valamilyen kiegészítő jellegű munkát a mezőgazdaságban. 85