1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

főcsoport és régiók szerint, településtípusonként, 1996" c. táblázatot az aktív keresők struktúrájára vonatkozó fejezetben.) Az egyes régiókhoz tartozó megyeszékhelyek és városok foglalkozási struktúrájában is érzékelhetőek a különbségek. Az észak- és dél-alföldi régió városaiban például - a többi régió városaihoz képest - viszonylag jelentős arányban élnek mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők. A községek esetében ez még inkább igaz, de feltűnő, hogy ebből a szempontból szintén jelentős volt a dél-dunántúli régióban levő községek aktív keresői között a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya (10 százalék). A régiók közötti foglalkozási szerkezet különbségeiről - különös tekintettel a mezőgazdaságra - azt lehet mondani, hogy a Dunántúlon nyugat- és közép-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási összetétele mutat nagy hasonlóságot, viszont a dél-dunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrája a mezőgazdasági jellegű régiókhoz (Észak- és Dél-Alföld) hasonlít. Az elmaradott térségnek tartott Észak-Magyarország aktív keresőinek foglalkozási összetétele néhány elemében - pl. a mezőgazdasági foglalkozásúak alacsony, a szellemi, illetve ipari, építőipari, gépkezelői foglalkozásúak magas aránya - inkább a nyugat-, illetve a középdunántúli régió aktív keresőinek foglalkozási struktúrájához mérhető. 5.3) Kiegészítő mezőgazdasági tevékenységet végzők A főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet folytatók számának többszöröse azoknak a létszáma, akik nem mezőgazdasági főfoglalkozásuk mellett kiegészítő tevékenységként végeznek mezőgazdasági munkát. Az 1996. évi mikrocenzus alkalmával 1 millió 108 ezer 14 éven felüli aktív kereső jelezte - a teljeskörűsített adatok szerint -, hogy rövidebb vagy hosszabb ideig kiegészítő jelleggel tevékenykedett a mezőgazdaságban (ide értve a családi gazdaságban végzett munkát is). A fenti körbe tartozók zöme csak viszonylag kevés időt fordított mezőgazdasági tevékenységre. Nem elhanyagolható azonban azoknak az aktív keresőknek a száma, akik az év jelentős részében (legalább 90 munkanap igénybevételével, vagy annál hosszabb időn keresztül) végeztek mezőgazdasági munkát. 90-179 napot 113 ezer fő, az aktív keresők 3,2 százaléka, 180 vagy annál több napot 75 ezer fő, az aktív keresők 2,2 százaléka teljesített. A mikrocenzus szerint aktív kereső tevékenységet folytatók 5,4 százalékát (188 ezer főt) kötötte le jelentősebb mértékben — a 90 napot és többet dolgozókat tekintve — a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység. A főtevékenységként mezőgazdasági jellegű munkát végző és a jelentősebb kiegészítő mezőgazdasági tevékenységgel lekötött aktív keresők együttes aránya tehát az aktív keresők állományának egytized részét tette ki. Az aktív keresők részvétele a kiegészítő mezőgazdasági tevékenységben függhet a főfoglalkozásuk szerinti foglalkozási viszonytól, foglalkozási főcsoporttól és a nemzetgazdasági ág szerinti hovatartozástól. Az alkalmazásban állók továbbra is jelentős, 2,9 millió főt képviselő rétegén belül a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő jelleggel végzők száma megközelítette a milliót (955 ezer fő, 33 százalék). Minden harmadik alkalmazásban álló - főállása mellett - részt vett valamilyen mezőgazdasági kiegészítő tevékenységben. E körön belül a 150 ezret meghaladta azoknak a száma, akik 90 munkanapot, vagy annál több időt fordítottak e kiegészítő tevékenységre. A szövetkezeti tagok és a társas vállalkozások tagjai körében a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet folytatók hányada még magasabb (38 százalék), a 90 napot vagy annál többet dolgozóké pedig 13 százalék volt. Az egyéni vállalkozókat vállalkozásuk - érthető módon - erősen lefoglalta, ezért viszonylag kevesebb időt tölthettek el mezőgazdasági kiegészítő tevékenység 78