1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

Az 1980 és 1990 közötti időszakban a mezőgazdaságon belül erőteljesen növekedett az ipari-építőipari foglalkozású dolgozók részaránya, úgy, hogy 1990-ben az e foglalkozásokba soroltak hányada a mezőgazdasági alaptevékenységet folytatókénál alig egy százalékponttal volt alacsonyabb. Kisebb mértékű volt a növekedés a vezetők és a különböző szintű szellemi tevékenységeket végzők, a szolgáltatási foglalkozásúak, valamint a gépkezelők, összeszerelők és járművezetők körében. E változások jelzik, hogy - főleg az évtized első felében - tömegesen alakultak a mezőgazdasági szervezetek keretében ún. melléküzemágak, amelyek nagyrészt ipari-építőipari, kisebb részben szolgáltatási jellegű, és más - a mezőgazdaság alapfeladatától eltérő - tevékenységeket végeztek. E részlegek irányítása vezetők és műszaki-adminisztratív dolgozók közreműködését is igényli. Az ilyen típusú részlegeknek a mezőgazdasági szervezetekről történő leválása, vagy megszűnése már az 1980-as évtizedben elkezdődött, de tömegesen — a már vázolt okok miatt — csak 1990-ben, illetve a következő években ment végbe. A rendszerváltozás hatását a legkifejezettebben az mutatja, hogy 1990-1996 között az ipari-építőipari dolgozók hányada több mint egyharmadával, 8 százalékponttal esett vissza, és 1996-ban már az 1980. évi színvonalat sem érte el. A szolgáltatási foglalkozásúak aránya ezzel párhuzamosan csaknem a felére csökkent. Az alaptevékenységgel - mezőgazdasági és erdőgazdálkodási munkával - foglalkozók aránya ugyanakkor 17 százalékponttal növekedett, ami még az 1980. évi szintet is lényegesen, 14 százalékponttal meghaladta. Jelentős profiltisztulás zajlott le, amely azonban még nem zárult le teljesen. A mezőgazdasági foglalkozású dolgozók korösszetétele és iskolázottsága 1980 óta szintén javult. Az iskolázottság tekintetében jelentős fejlődést bizonyít az a tény, hogy 1980ban e dolgozóknak csak 9 százaléka, 1996-ban viszont már közel fele (49 százaléka) rendelkezett az általános iskola 8 osztályát meghaladó végzettséggel. Összesen tehát a szorosan vett mezőgazdasági foglalkozásokba, valamint a mezőgazdasághoz szakmai szempontból többé-kevésbé kapcsolódó tevékenységi körökbe - ágazati hovatartozástól függetlenül - 179 ezer aktív kereső sorolható (az összes aktív kereső valamivel több mint 5 százaléka). E tágabb réteghez - a feladatok differenciáltságától függően - igen különböző képzettségű dolgozók tartozhatnak. A vezetők nagyobb része ma már közép- vagy felsőfokú végzettségű, a mező- és erdőgazdálkodási stb. mérnökök általában diplomás szakemberek, a technikusok zömmel középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A gépkezelők jelentős része középfokú szakképzettség birtokában végzi munkáját, de még a segédmunkások között is találhatók nem elhanyagolható hányadban szakképzett személyek. A mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasághoz kapcsolódó jellegzetes tevékenységek tartalmából, e tevékenységek tipikus célkitűzéséből adódik, hogy foglalkozási viszony szempontjából is meglehetősen eltérő struktúrát mutatnak. A vezetők, a magasan kvalifikált agrárszakemberek és a technikusok döntő hányada alkalmazásban állóként vagy szövetkezeti tagként a még megmaradt nagyobb üzemekben tevékenykedik. A szorosan vett mezőgazdasági dolgozók körében azonban már meghatározó jelentőségű az egyéni vállalkozási forma. Az e rétegbe tartozóknak közel fele önálló gazdaként (kevés kivétellel alkalmazott nélkül), illetve segítő családtagként végzi munkáját. Az önállók döntő többséget alkotnak azok körében, akik magukat „általános mezőgazdasági foglalkozásúként" határozták meg. (Az erdőgazdálkodási dolgozóknak ugyanakkor még háromnegyede alkalmazásban állóként szerepel, minthogy az erdőgazdaságok zöme továbbra is állami formában üzemel.) Az alkalmazásban állók szerepe meghatározó még a mezőgazdasági és erdőgazdasági erőgépvezetők és erőgépkezelők soraiban, valamint a mezőgazdasági segédmunkások (egyszerű mezőgazdasági munkát végzők) rétegében. A tágabb réteg zöme ma még alkalmazásban állókból tevődik össze, de jelentős az egyéni és társas vállalkozásokba tartozók hányada is. 76