1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 5) A mezőgazdaság hatása a régiók foglalkoztatására

beszűkülése súlyosabb problémákat vont maga után. Az aránycsökkenés mögött az húzódik meg, hogy a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma az 1980. évi több mint 100 ezerről alig 23 ezerre süllyedt. A mezőgazdaság így érdemben nem teremthetett főtevékenységként végezhető munkát, illetve teljes idejű munkaalkalmat a felszámolt nehézipari üzemek dolgozói számára, sőt a mezőgazdasági munkavállalók jelentékeny része is munkanélkülivé, illetve gazdaságilag inaktívvá vált. Az aktív keresők összevont nemzetgazdasági ág szerinti összetételét településtípusonként jellegzetes, hosszabb távon is érvényesülő sajátosságok határozzák meg. Ezek között lényeges a mezőgazdasági dolgozók szerepe. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya természetszerűen a községekben lakó aktív keresők körében a legnagyobb, több mint kétszerese (16 százalék) az ország egészét jellemző aránynak. A mezőgazdasági munkavállalók több mint kétharmada a falusi lakosságból kerül ki, csupán kis töredékük (2 százalék) fővárosi, 31 százalékuk városi lakos. 5.2) A mezőgazdasági foglalkozásúak számának alakulása (főtevékenység alapján) A mezőgazdasági foglalkozást főtevékenységként folytatók száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent: az 1980. évi 273 ezerrel szemben 1990-ben 181 ezret, 1996ban 123 ezret tett ki. Arányuk - az aktív keresők összességéhez képest - már 1980-ban is alacsony volt (5,4 százalék). E mutató értéke 1990-ben 4 százalékra, majd 1996-ban 3,5 százalékra esett vissza. Az ágazati és foglalkozási adatok alakulásának ismertetett összehasonlítása jelzi, hogy az utóbbiak csökkenése mérsékeltebb volt, ami természetes következménye az átrendeződésnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a teljes „Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat" nemzetgazdasági ágon belül - mint a fenti arányok jelzik - még mindigjelentős a közvetlenül nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők, elsősorban az ipariépítőipari fizikai foglalkozásúak, gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, valamint segédmunkások állománya. (Ugyanakkor kisebb számban - összesen 8 ezer fő - mezőgazdasági tevékenységet folytatók is találhatók más nemzetgazdasági ágakhoz tartozó szakterületeken.) A mezőgazdaságban az elmúlt másfél évtized folyamán - különösen pedig a rendszerváltozás időszakában - végbement átstrukturálódást jól érzékelteti, ha e nemzetgazdasági ágon belül (FEOR-93 összevont főcsoportjait alapul véve) áttekintjük a foglalkozási összetétel változását. A mezőgazdaság aktív keresői összevont foglalkozási főcsoportok szerint, 1980-1996 " Százalék Év Összesen Vezetők (1) Szellemi foglalkozásúak (2-4)* Szolgáltatási dolgozók (5) Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak (6) Ipari és építőipari foglalkozásúak (7) Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (8) Segédmunkások (9) 1980 100,0 5,7 8,1 1,6 27,1 17,6 15,7 24,3 1990 100,0 7,1 10,5 2,2 24,1 23,3 18,8 14,0 1996 100,0 4,9 10,4 1,2 41,1 14,9 15,4 12,0 A foglalkozási főcsoportokat számmál is jelöljük, amely a továbbiakban hivatkozási alapként is szolgai. 2) , , , , 2. főcsoport: felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak, 3. főcsoport: egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak, 4. főcsoport: irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi jellegű) foglalkozásúak. 75