1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 4) A térbeli mozgás régión belül és kívül

kábban fordul elő azoknál, akik megyehatáron túlra költöztek, mint a saját megyéjükön belül vándorlóknál. A megyén belüli vándormozgalom nagyobbrészt a községek felé irányult. A megyeszékhelyről elköltözők - amennyiben nem hagyták el megyéjüket - több mint négyötöd részben, a nem megyeszékhely városokból elvándorlók háromötöd részben választottak községi lakóhelyet, azok közül pedig, akik korábban is községi jogállású településen laktak, csaknem minden második községi lakos maradt. Az 1990. január 1-je után lakóhelyet változtatott aktív kereső lakónépesség a lakóhelyváltoztatás iránya szerint, településtípusonként Százalék Megnevezés Összesen Budapestre Megyeszékhelyre Városba Községbe Megyén belül költözött megyeszékhelyről 8,2 1,4 6,8 városból 12,8 2,6 2,5 7,7 községből 29,5 6,4 9,2 13,8 együtt 50,4 9,0 13,1 28,3 Más megyébe költözött Budapestről 10,1 1,0 3,8 5,3 megyeszékhelyről 6,5 2,3 1,6 1,5 1,2 városból 10,0 3,7 2,3 1,9 2,1 községből 12,5 4,4 1,7 3,5 2,8 együtt 39,1 10,4 6,5 10,8 11,4 Külföldről költözött 10,5 3,7 1,8 2,2 2,8 Összesen 100,0 14,1 17,4 26,0 42,5 A lakóhelyükön dolgozó aktív keresők 4,7 százaléka, a naponta ingázóknak 9,2 százaléka változtatott a kilencvenes években lakóhelyet. Elég gyakran előfordul, hogy az elvándoroltak visszajárnak dolgozni korábbi lakóhelyükre. A lakóhelyet változtatott ingázók közül 32 ezernek, vagyis csaknem kétötödnek van a munkahelye azon a településen, ahol 1990. január l-jén lakott. Az viszont nem jellemző, hogy a korábbi lakóhely tartózkodási helyként szerepeljen, az utóbbi években lakóhelyet változtatottak közül csak ötezren tartanak fenn ideiglenes lakást ott, ahol előzőleg laktak. A kettős bejelentésüek aránya az aktív keresők körében általában is alacsony. Már szó esett arról, hogy mindössze 5 százalékuk tart fenn állandó lakása mellett ideiglenes lakást is. A 174 ezer ideiglenes bejelentésnek csak kissé több mint a fele (51 százaléka) minősül valójában ideiglenes vándorlásnak, a többi esetben ugyanazon a településen van az ideiglenes lakcím is, mint az állandó lakás. A kettős bejelentéssel rendelkező aktív keresők alacsony számuk ellenére is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mert jelentős szerepük van a munkavállalási célú területi mobilitásban. Ebből a körből kerülnek ki azok az úgynevezett „huzamos" vagy „távolsági" ingázók, akik lakóhelyüktől olyan távol eső településen kaptak munkát, ahova napi bejárással nem tudnak eljutni, így munkahelyük településén - vagy valamelyik ehhez közeli településen - kerestek valamilyen szállást, lakhatási lehetőséget. Innen járnak naponta dolgozni, és csak hetenként, kéthetenként - esetleg még ritkábban, de mindenképpen rendszeresen - utaznak haza otthonukba. (Tekintettel arra, hogy a mikrocenzus kérdései között nem szerepelt a tartózkodási helyre történő bejelentkezés oka, így nem tudjuk pontosan meghatározni a „huzamos" ingázók körét.) Az 1996. évi mikrocenzus időpontjában kevesebb mint 90 ezer volt azoknak a „huzamos" ingázóként számba jöhető aktív keresőknek a létszáma, akiknek két különböző településen is volt lakásuk. Korösszetételük meglehetősen eltér az aktív keresők átlagától, többségük fiatal, 54 szá68