1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - 4) A térbeli mozgás régión belül és kívül

zalékuk 30 év alatti, és csupán 7 százalékuk 50 éves vagy ennél idősebb. Általában magasabban iskolázottak, 87 százalékuk szerzett valamilyen közép- vagy felsőfokú végzettséget. Az érettségizettek arányában nem mutatkozik különbség, de az egyetemi és főiskolai végzettségűek együttes hányada e körben jóval nagyobb (28 százalék), mint az aktív keresők egészénél (17 százalék). Korösszetételükből is következik, hogy több mint kétötödük még nem kötött házasságot, viszont a házastársuktól különváltan élők aránya itt kétszerese az aktív keresők összességénél tapasztaltnak, és az elvált családi állapot is gyakoribb az átlagosnál. A tényleges lakóhely és a másik lakóhely összehasonlításából kirajzolódnak ennek az ideiglenes vándorlásnak a fő irányai. A szűkebb környezetnek - a régiónak - erőteljes a megtartó ereje, az egyes régiók településeiről ideiglenesen elvándorlók többsége általában a régión belül marad. Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld esetében kétharmad körüli a régión belül vándorlók hányada, és a Közép-Dunántúlon is eléri, a Dél-Dunántúlon pedig meghaladja az 50 százalékot. Az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió ideiglenes vándorlóinak hozzávetőleg egyharmadát tudja csak megtartani. Az ideiglenes vándorlás elsősorban Közép-Magyarország (Budapest és a környező Pest megye) felé irányul, bármelyik megye-együttest nézzük is, a régión kívül költözők többsége itt választott ideiglenes lakóhelyet. A Közép-Magyarországról kiinduló ideiglenes vándorlás - ami a nyugat- és a dél-dunántúli megyék irányába kevésbé intenzív, mint más régiók felé - számszerűségében nagyobb ugyan a többi régió egymás közti viszonylatában mutatkozónál, de összességében is, és régiónként is jóval alacsonyabb a fordított irányba (Közép-Magyarországra) történő vándorlásnál. A közép-dunántúli megyékben a Nyugat-Dunántúl vonzása érvényesül még viszonylag erőteljesen, említést érdemel ugyanakkor, hogy erről a vidékről senki nem vándorolt Észak-Magyarországra, a Nyugat-Dunántúlról a másik két dunántúli régió felé erőteljesebb az elvándorlás, és ugyanez a helyzet a dél-dunántúli régió esetében is. Észak-Magyarországon az észak-alföldi megyék vonzását, az Észak-Alföldön a dél-alföldi és az észak-magyarországi megyék felé irányuló vándorlást, a Dél-Alföldön pedig elsősorban Dél-Dunántúl vonzását lehet kiemelni. A külföldről történő bevándorlás - Közép-Magyarországon kívül - elsősorban a NyugatDunántúl és az alföldi régiók felé irányul. A közép-magyarországi régió kétötödöt meghaladó (44 százalékos) részesedése az ideiglenes bevándorlásokból nagyrészt Budapestnek köszönhető. Maga a főváros az összes ideiglenesen vándorló 30 százalékánál szerepelt céltelepülésként, de Pest megye 13 százalékos részesedése is magasabb, mint a többi régió hasonló mutatója. A régión belüli vándorlások nagyobb része a főváros irányába történik, Pest megye településeiről mintegy tizedével többen költöztek ideiglenesen Budapestre, mint fordítva. Míg azonban az összes Budapestre irányuló ideiglenes vándorlásnak valamivel több mint egynegyedét jelentik csupán a régión belüli (tehát Pest megyei településekről induló) költözések, addig az ideiglenesen Pest megyébe vándoroltak háromnegyede Budapestről érkezett. A közép- és a nyugat-dunántúli régió nagyjából azonos mértékben (10 százalékkal) részesedik az ideiglenesen bevándorlókból. Közép-Dunántúlra nagyobb arányban érkeznek régión kívülről a csak átmenetileg betelepedők, mint a nyugat-magyarországi megyékbe, viszont a NyugatDunántúlon jóval jelentősebb (valamennyi régió között a legnagyobb) a külföldről bevándorlók hányada. Az ideiglenesen vándorlók legkevésbé az észak-alföldi és az észak-magyarországi megyéket preferálják, viszont a régión kívülről történő vándorlások számát tekintve az Észak-Alföld Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúl után következik, így megelőzi a Nyugat- és DélDunántúlt, valamint a dél-alföldi régiót is. Észak-Magyarország azonban e vonatkozásban is abszolút utolsó. 69