1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ Az 1996. évi mikrocenzus eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal kötetsorozatban tette közzé. E sorozat első kötete „A népesség és lakások jellemzői" című kiadvány, amely az összeírás legfontosabb eredményeit foglalja össze. Ezután folyamatosan jelentek meg a 2 százalékos mintán alapuló, különböző témákat összefoglaló kötetek. Jelen kiadvány a gazdasági aktivitással és foglalkozási összetétellel kapcsolatos információk sajátos rendszerű — elsősorban a régiókra alapozott — területi részletezését taglalja. Ismeretes, hogy hazánkban már huzamosabb idő óta tapasztalhatók a regionális rendszerek kialakítására irányuló törekvések, amelyek két-három megye területére kiterjedő nagyobb egységek létrehozását szorgalmazták. A régiók nem érintették az egyes megyék közigazgatási önállóságát, de módot nyújtottak nagyobb, gazdaságilag egymásra utalt térségek vizsgálatára. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése szükségessé tette a régióbeosztás újabb felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során olyan rendszer kialakítására kellett törekedni, amely - a korábbi problémák, hiányosságok kiküszöbölésével - eleget tesz az EU információszolgáltatásra vonatkozó igényeinek. Ehhez nélkülözhetetlen volt az EU ötfokozatú területi nomenklatúrájához (NUTS) való alkalmazkodás. A régióbeosztás gyakorlatilag a NUTS második szintjét honosítja meg. (Az első szintet maga az ország jelenti.) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény - az EU igényeire is tekintettel - a tervezési-statisztikai régiót a következőképpen határozza meg: „A tervezési-statisztikai régió több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határaival határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység." A törvényben lefektetett alapelvet konkretizálja az Országgyűlés 1998. március 10-i ülésnapján elfogadott határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, amely az ország területét hét tervezési-statisztikai régióra osztja fel. E régiók a következők: Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye 13