1996. ÉVI MIKROCENZUS A gazdasági aktivitás és a foglalkozási összetétel regionális alakulása magyarországon (2000)

BEVEZETŐ

A következőkben speciális szakmai szempontokból kiindulva - a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, a foglalkozási viszonyok, a foglalkozási struktúra és az ingázás főbb mutatóinak áttekintésével - tesszük vizsgálat tárgyává az egyes régiók, és a régiókon belül lehetőleg településtípus, illetve megyék szerinti részletezésben a területi folyamatokat. A vizsgálatot az 1996. évi mikrocenzus teljeskörűsített adataira alapozzuk. A mikrocenzus mintája (2 százalék) regionális mélységben, és azon belül a fontosabb paraméterek tekintetében megyék és településtípusok szerinti bontásban kielégítő pontosságú információkat szolgáltat. A felvétel eszmei időpontja (1996. április 1.) pedig már lehetővé teszi, hogy a rendszerváltozásból adódó legfontosabb társadalmi-gazdasági folyamatok hatását érzékeltetni tudjuk. A vizsgált mutatók döntő többsége arra vall, hogy igen jelentős differenciákkal kell számolni az ország fejlett térségei (főként Nyugat-Dunántúl és a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország), valamint a hátrányos helyzetű területek (különösen ÉszakMagyarország és Észak-Alföld) között. Ugyancsak lényeges differenciáló tényezőnek bizonyult a települések „hierarchikus rendje" és nagysága is. Meg kell jegyezni, hogy az utolsó három év folyamán a jelzett területi különbségek mértéke és fő iránya érdemben nem módosult. Országos szinten például a munkanélküliségi ráta értéke csökkent ugyan, de az alacsonyabb országos átlag mellett továbbra is fennállnak az előnyösebb és kedvezőtlenebb helyzetben lévő régiók közötti differenciák. A mikrocenzus adataiból levont alapvető következtetések tehát továbbra is érvényesek. 14