1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport
Az ágazati struktúra átalakulása és az ezzel összefüggésben áttekinthető főbb jellemzők változásának iránya arra vall, hogy a magyar nemzetgazdaság számos vonatkozásban jelentős lépést tett azon sajátosságok átvétele irányában, amelyek általában a fejlett piacgazdaságokban tekinthetők tipikusnak. A fejlődésnek ez a menete azonban nem egyenletes, és nem lehet mentes a feszültségektől. A problémákat, feszültségeket kifejezésre juttatja például az egyes régiók közötti távolság növekedése, jelentős térségek elmaradásának, leszakadásának veszélye. Foglalkozási főcsoport, csoport A gazdasági szerkezet átalakulásának egyik jellemzője az önálló foglalkozásúak (önállóként dolgozók) arányának növekedése. E réteg szerepe az 1970-es években elhanyagolható volt. Az önállók és segítő családtagjaik hányada még 1980-ban sem érte el a 3 százalékot. Az 1980-as években meginduló fokozatos változások fejeződtek ki abban, hogy ez az arány 1990-re meghaladta az 5 százalékot, majd ezt követően részesedésük közel háromszorosra növekedett. Mint már utaltunk erre, az aktív keresők meghatározó többségét — a fejlett európai országokhoz hasonlóan — az alkalmazásban állók alkotják, akiknek zöme ma már nem az állammal, hanem magánszemélyekkel, illetve társas vállalkozásokkal áll munkaviszonyban. Az elmúlt évtizedekben az aktív keresők között a szellemi foglalkozásúak száma és aránya fokozatosan emelkedett. 1980-ban az aktív keresőknek 30 százaléka, 1990-ben egyharmada, 1996-ban 38 százaléka folytatott szellemi tevékenységet. A szellemi foglalkozásúak aránya tehát 1990 és 1996 között is tovább nőtt. E tendencia mögött nemcsak az iskolázottsági szint általános emelkedése húzódik meg, hanem az is, hogy az aktív keresők számának csökkenésében — 1996-ig — főleg a fizikai foglalkozásúak játszottak szerepet (a munkanélkülivé válás inkább ezt a réteget érintette). Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy az ország gazdasági szerkezetváltozásában pozitív elmozdulás tapasztalható abban az értelemben, hogy olyan gazdasági ágazatok, tevékenységek felé strukturálódott át a munkaerőpiac, amely inkább feltételezi a képzettebb munkaerő alkalmazását. Az 1990-től eltelt időszak további fejleménye, hogy az önálló foglalkozásúak és segítő családtagok között is jelentősen nőtt a szellemi foglalkozásúak aránya (az 1990. évi 9 százalékról az 1996. évi 28 százalékra). A foglalkoztatottsági struktúrában bekövetkezett változás megfelel annak a nemzetközi tendenciának, amely szerint a szellemi tevékenységet végzők egyre nagyobb szerepet kapnak a munkamegosztásban. 39
