1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Foglalkozási főcsoport, csoport
A foglalkoztatottak megoszlása a tevékenység jellege szerint az Európai Unió néhány országában Százalék Szellemi Fizikai Országi Év foglalkozásúak az összes foglalkoztatott százalékában Megjegyzés Ausztria 1993 38,3 61,1 15 éves és idősebb Belgium 1992 45,5 54,4 14 éves és idősebb Dánia 1993 47,7 50,9 15 éves és idősebb Egyesült Királyság 1993 50,0 49,3 16 éves és idősebb Finnország 1994 59,6 39,9 15—74 éves Görögország 1992 26,3 73,1 14 éves és idősebb Hollandia 1994 46,0 48,1 15—64 éves Írország 1991 35,7 63,1 15 éves és idősebb Olaszország 1994 23,3 73,4 14 éves és idősebb Portugália 1993 37,7 61,7 14 éves és idősebb Spanyolország 1993 28,1 71,1 16 éves és idősebb Svédország 1994 51,8 48,1 16—64 éves Magyarországé 1996 38,0 60,3 14 éves és idősebb 1) A foglalkoztatottak között vannak a szellemi és fizikai tevékenység jellege szempontjából ún. nem definiálható foglalkozások, amelyek nagyrészt a fegyveres szervek foglalkozásait jelentik. 2) Az adatok az aktív keresőkre vonatkoznak. A foglalkoztatottak közé tartoznak még a nyugdíj, illetve a gyes, gyed mellett munkát vállalók, akiknek a száma Magyarországon nem számottevő. Forrás: Year Book of Labour Statistics (ILO, 1995) Egyes országokban — így Magyarországon is — a foglalkozások besorolását általában a nemzetközi foglalkozási osztályozás (ISCO) rendszere szerint végzik, azonban a gyakorlati végrehajtásban lehetnek módszertani eltérések. Ezek a besorolási bizonytalanságok azonban a fizikai-szellemi foglalkozások megoszlását érdemben nem befolyásolják. Nemzetközi összehasonlításban a szellemi, illetve fizikai foglalkozásúak arányát tekintve Magyarország a középmezőnyben foglal helyet. Általában a dél-európai országok között találhatók olyanok (pl. Spanyolország, Görögország), ahol a szellemi foglalkozásúak aránya a magyarországinál lényegesen alacsonyabb. A fejlettebb iparral és szolgáltatói szektorral rendelkező észak-európai országokban (pl. Finnország, Svédország) viszont hazánkénál jóval magasabb a szellemi foglalkozásúak hányada. Ezekben az országokban már a foglalkoztatottak több mint fele a szellemi foglalkozásúak közé tartozik. Ezek az arányok már arra utalnak, hogy a jövőben Magyarországon is számolni kell — az ország gazdasági fejlődésével párhuzamosan — a szellemi foglalkozásúak arányának további emelkedésével. A foglalkoztatottsági struktúra változását a szellemi-fizikai foglalkozásúak megoszlásán túl érdemes foglalkozási főcsoportok szerint is bemutatni. 40
