1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat
A tulajdonviszonyok a társadalmi és gazdasági átalakulás eredményeként az 1990 utáni időszakban gyökeresen megváltoztak. 1996-ban az állami szféra — a nemzetgazdaság egészét tekintve — az aktív keresőknek már csak valamivel több mint egyharmadát (35 százalékát) foglalkoztatta. A privatizáció az adatfelvétel időpontjában még nem zárult le, de a dolgozók többsége a magánszektorban vagy a vegyes tulajdont képező szervezeteknél folytatta tevékenységét. Egyes területeken ugyanakkor fennmaradt az állami és közületi tulajdon döntő szerepe. Az állam természetszerűen továbbra is kizárólagos munkáltatóként jelenik meg a közigazgatásban. A foglalkoztatott aktív keresők arányában mérve az egyes tulajdoni formák súlyát, az állami szféra hányada meghatározó az oktatásban (97 százalék), valamint az egészségügyi és szociális ellátásban (91 százalék), jelentős továbbá a szállítás, raktározás, posta és távközlés gazdasági ágban (48 százalék). Ugyanakkor igen alacsony — 10 százalék körüli, illetve ennél kevesebb — a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat, a feldolgozóipar, az építőipar, valamint a kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása területén. A szövetkezeti szektor még mindig jelentős a mezőgazdaságban, ahol a szövetkezetek jelenleg is az aktív keresőknek 36 százalékát foglalkoztatják. Hangsúlyozni kell azonban, hogy napjainkra a szövetkezetek is átalakultak, és a korábbiaktól teljesen eltérő feltételek között lényegében önálló társulásként működnek. A mezőgazdaságon kívül említést érdemel még a szövetkezeti szektor részaránya (8 százalék) a pénzügyi tevékenység körében. A magánszektor súlya különösen az építőiparban, a kereskedelemben és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén jelentős, az e gazdasági ágakban dolgozók mintegy háromnegyede egyéni vállalkozó vagy magántulajdonú társas vállalkozás tagja, illetve ezek alkalmazottja. A magánszektor részesedése az ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás területén is megközelíti a 70 százalékot, viszont csak igen kis mértékben játszik szerepet az oktatásban (3 százalék) és az egészségügyi és szociális ellátásban (8 százalék). A vegyes tulajdoni forma a bányászatban és a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásban (38—38 százalék), illetve a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai gazdasági ágban (30 százalék) szerepel az átlagosnál jelentősen nagyobb súllyal. A vegyes tulajdonú gazdálkodó szervek aktív keresőinek csaknem fele (47 százaléka) a feldolgozóiparban található, ez a létszám a feldolgozóipar aktív keresőinek alig több mint egynegyedét (28 százalék) jelenti. A külföldi működő tőke beáramlása azt eredményezte, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban az aktív keresők jelentékeny hányada 1996-ban olyan szervezeteknél dolgozott, amelyek részben külföldi érdekeltségűek voltak. (Külföldi érdekeltségűnek számít az a munkáltató, amelynek tulajdonosa legalább részben külföldi szervezet vagy állampolgár.) Az ilyen szempontból vegyesnek tekinthető — külföldi és belföldi érdekeltségű —, cégek a foglalkoztatást tekintve különösen a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (27 százalék), a feldolgozóipar, valamint a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai (24—24 százalék) területén váltak jelentőssé. Kisebb arányban e munkáltatók — kivéve a közigazgatást és kötelező társadalombiztosítást — mindegyik nemzetgazdasági ágban megjelentek. Összességében ily módon az aktív keresőknek kereken egytizede dolgozik olyan gazdálkodó egységeknél, amelyek fenntartásában, működésében a magyar résztulajdonos mellett — kisebb vagy nagyobb mértékben — a külföldi tőke is részt vállal. 36
