1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat

Kizárólag külföldi érdekeltségű cégnél az aktív keresőknek viszonylag kis hányada talált munkalehetőséget. A feldolgozóiparban a dolgozóknak 9 százalékát, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén 7 százalékát alkalmazta külföldi érdekeltségű munkáltató. A többi nemzetgazdasági ágban e mutató értéke alacsonyabb volt: a 4 százalékot sem érte el, sőt a mezőgazdaságban, az oktatásban és az egészségügyben csak ezrelékben lehetett kifejezni. A nemzetgazdaság egészét tekintve a csak külföldi érdekeltségű munkáltatóknál dolgozó aktív keresők aránya 3,3 százalékot, 114 ezer főt tett ki, vagyis 100 ezres nagyságrendet ért el. A rendszerváltozás időszakában gyakorlatilag már széles körben érvényesülő jogi szabályozás (a társasági törvény, az átalakulási törvény stb.) nagymértékben elősegítette azoknak a szervezeti formáknak a kialakulását, amelyek a piacgazdaság működéséhez szükségesek. Azáltal, hogy ugrásszerűen megnőtt az egyéni vállalkozók száma, tömegével léptek be a gazdaságba az újonnan alapított társas vállalkozások, a régi típusú gazdálkodó szervek pedig egymás után alakultak át — esetenként egy, de sok esetben több — gazdasági társasággá, rendkívüli mértékben megnövekedett a gazdasági élet szereplőinek a száma. Mivel a megszűnő, illetve átalakuló régi típusú gazdálkodó szervek — elsősorban az állami vállalatok — jelentős része eredetileg nagy létszámot foglalkoztatott, az újonnan alapított vállalkozások többsége pedig csupán néhány fővel működik, a versenyszférába sorolható nemzetgazdasági ágakban alapvetően átrendeződött a gazdálkodó szervek létszámnagyság szerinti struktúrája is. Ennek tudható be, hogy napjainkban az aktív keresőknek csak alig több mint egyharmada dolgozik nagy létszámú, száz főnél többet foglalkoztató munkáltatónál. Ugyanakkor a 20 főnél nem nagyobb létszámú cégeknél dolgozók hányada csak kevéssel marad el az egyharmadtól. Ebbe az utóbbi kategóriába tartozik a több mint 250 ezer, alkalmazottat nem foglalkoztató, de munkáját főtevékenységként végző egyéni vállalkozó is. E vállalkozások önálló egységként jelennek meg a gazdaságban. Az aktív kereső férfiak és nők megoszlása a munkáltató dolgozói létszáma szerint Férfi (9%) (9%) Nő (ii%) (20%) (15%) (26%) (9%) (36%) (11%) A munkáltató dolgozói létszáma (11%) (9%) A legfeljebb 20 főt foglalkoztató munkáltatók dolgozóinak negyede a kereskedelemben, több mint egynyolcada a feldolgozóiparban, egytizede pedig az építőiparban talált munkát. A nagy dolgozói létszámú, száz főnél nagyobb gazdasági szervezeteknél foglalkoztatottak egyharmadát a feldolgozóipar, több mint egynyolcadát a szállítás, raktározás, posta és távközlés, kevéssel több mint egytizedét a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás, további, nem egészen egytizedét pedig az egészségügyi és szociális ellátás köti le. Az aktív keresők nagy többsége (1996-ban öthatoda) foglalkozási viszonyát tekintve alkalmazásban állónak minősült. Az alkalmazásban állók számszerű túlsúlya mindegyik nemzetgazdasági ágban érvényesült. A közigazgatás dolgozói teljes egészében, az oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás és a bányászat • l-2 3-9 10—20 21—100 (34%) 101-X Ismeretlen 37