1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat

A szolgáltatási jellegű ágakban dolgozó aktív keresők arányának alakulása, 1980—1996 Százalék Nemzetgazdasági ág 1980 1990 1996 1990. 1996. Nemzetgazdasági ág 1980 1990 1996 évi létszám az Nemzetgazdasági ág az összes aktív kereső százalékában 1980. 1990. Nemzetgazdasági ág az összes aktív kereső százalékában évi létszám százalékában Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása 8,9 10,3 13,4 103,3 100,7 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,2 2,4 3,2 95,6 102,4 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8,3 8,8 9,1 95,0 79,3 Pénzügyi tevékenység és ki egészítő szolgáltatásai 0,6 1,0 2,3 148,9 172,9 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 2,8 3,4 3,9 109,1 88,3 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 3,9 5,5 7,5 128,5 103,8 Oktatás 4,9 6,0 8,7 110,1 110,5 Egészségügyi és szociális ellátás 3,7 5,2 6,4 124,5 94,4 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 4,6 4,0 5,0 77,6 94,6 Együtt 39,9 46,7 59,3 104,5 97,8 Az 1996. évi mikrocenzus mintája lehetőséget biztosít arra is, hogy egyes nemzetgazdasági ágak belső struktúráját főbb ismérvek szerint szintén vizsgálat tárgyává tegyük. Korösszetétel szempontjából elsősorban a fiatalok (30 éven aluliak) aránya érdemel figyelmet. A fiatalok aránya érthető módon az átlagosnál alacsonyabb azokban a nemzetgazdasági ágakban, amelyek az utóbbi időszakban visszafejlődnek, és ily módon csak korlátozottan alkalmaznak pályakezdőket vagy kevéssé tapasztalt dolgozókat. A 30 éven aluli korosztály szerepe viszonylag csekély a magasabb szakképzettséget igénylő nemzetgazdasági ágakban (például oktatás, közigazgatás) is, hiszen a fő tevékenység jellegénél fogva ezek túlnyomórészt diplomások elhelyezkedését igénylik, akik rendszerint 22—24 éves kor körül állhatnak munkába. A fiatalok számára kedvező lehetőséget kínál viszont mindenek előtt a kereskedelem és a vendéglátás. A dolgozók többségét szinte mindegyik nemzetgazdasági ágban a középső korcsoportokba tartozók (30—49 évesek) alkotják. A középgeneráció domináns szerepe különösen a nagyobb tapasztalat, szakismeret felhalmozódását igénylő ágakban — mint például az oktatás, igazgatás területén — mutatható ki. Az idősebb korcsoportokba tartozók hányada egyrészt a mezőgazdaságban, másrészt a fentebb említett — nagy tapasztalatú munkaerőt igénylő — ágakban haladja meg az átlagos értéket. 31