1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat

Az aktív keresők megoszlása nemzetgazdasági ág és korcsoport szerint Százalék Nemzetgazdasági ág Összesen 14-29 30-39 40—49 50-54 55-59 60-X Nemzetgazdasági ág Összesen éves Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat 100,0 21,8 25,9 35,1 11,6 4,7 0,9 Bányászat 100,0 23,8 31,0 31,0 10,8 3,4 — Feldolgozóipar 100,0 31,1 24,2 32,7 9,2 2,6 0,2 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 100,0 19,9 28,6 35,7 11,6 3,9 0,3 Építőipar 100,0 29,6 26,2 31,7 9,0 3,3 0,2 Kereskedelem, közúti jármű és közszükségleti cikk javítása, karbantartása 100,0 35,9 26,3 28,3 7,5 1,7 0,3 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 100,0 42,4 23,8 25,5 6,6 1,3 0,4 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 100,0 28,2 28,3 32,0 8,3 3,0 0,2 Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai 100,0 32,6 26,4 29,9 8,7 2,1 0,3 Ingatlanügyletek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 100,0 28,6 24,9 33,9 8,9 3,0 0,7 Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás 100,0 24,3 27,9 33,8 10,1 3,4 0,5 Oktatás 100,0 16,7 30,9 35,6 12,2 3,6 0,8 Egészségügyi és szociális ellátás 100,0 26,9 24,8 32,6 11,6 3,3 0,8 Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás 100,0 30,2 24,4 32,1 9,2 3,2 0,9 Összesen 100,0 28,5 26,3 32,3 9,5 3,0 0,5 Az iskolázottság szerinti struktúra még a korösszetételnél is inkább függ az adott nemzetgazdasági ág alapvető profiljától, az ág jellegét döntően meghatározó tevékenységek jellegétől, tartalmától. Az egyik végletet a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás jelenti, ahol az általános iskola 8. osztályát végzettek vagy annál alacsonyabb végzettségűek még 1996-ban is az aktív keresőknek több mint kétötödét alkották. A másik oldalon azokat a szolgáltatás jellegű ágakat kell említeni, amelyekben a szellemi tevékenység dominál, és ennél fogva az általános iskolai végzettségűek többnyire kisegítő feladatokat láthatnak el. Érthető tehát, hogy például a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai területén csak a dolgozók 4,5 százaléka nem rendelkezett az általános iskola 8. osztálynál magasabb iskolázottsággal. Az ipari ágakban, valamint a szakképzett fizikai és részben ügyviteli munkaerőt igénylő szolgáltatásokban (például kereskedelem, vendéglátás, szállítás, raktározás, posta és távközlés) a középfokú szakmunkásképző iskolai, valamint a szakiskolai képzettséggel rendelkezők hányada jelentős (35—40 százalék körüli), sőt az építőiparban az 50 százalékot is meghaladja. Kedvező, hogy 1996-ban már a mezőgazdaságban dolgozók egyharmada is elérte ezt a képzettségi szintet. Az érettségizettek a primer és szekunder jellegű ágakban általában az aktív keresők egyötödét, egyhatodát, ezen belül a bányászatban és a feldolgozóiparban egynegyedét 32