1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE - Nemzetgazdasági ág, ágazat
Az ipari és építőipari ágakban dolgozó aktív keresők arányának alakulása, 1980—1996 Százalék 1980 1990 1996 1990. 1996. Nemzetgazdasági ág 1980 1990 1996 évi létszám az Nemzetgazdasági ág az összes aktív kereső százalékában 1980. 1990. az összes aktív kereső százalékában évi létszám százalékában Bányászat 2,5 2,0 0,8 72,9 31,0 Feldolgozóipar 29,4 26,4 23,3 80,0 67,8 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 1,3 2,5 2,7 164,9 85,2 Építőipar 7,9 7,0 5,9 78,5 64,7 Együtt 41,2 37,9 32,7 82,1 66,4 A rendszerváltozás a szolgáltatási szféra néhány fontos ágában az igények növekedésével járt. Ezek kielégítése céljából különböző szolgáltatásokban szükségessé vált a létszám bővítése. Az erre utaló tendenciák helyenként már az 1980-as években is érzékelhetővé váltak, és az 1990-es években folytatódtak. Utalunk itt a kereskedelmi hálózat fejlődésére, az ingatlanforgalmazás önálló üzletággá alakulására, az üzleti szolgáltatások felértékelődésére. Külön ki kell emelni a pénzügyi szolgáltatások szinte robbanásszerű fejlődését. A pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai körében az aktív keresők állománya az 1980-as években 49 százalékkal, az 1990—1996 közötti periódusban pedig 73 százalékkal emelkedett. A megfelelő nemzetgazdasági ágban tehát 1980—1996 között a dolgozók létszáma több mint két és félszeresére bővült. A közigazgatási területi változásokban (községek szétválása, egyes települések önálló községgé, illetve várossá alakulása stb.), valamint a társadalmi és gazdasági átalakulással összefüggésben megváltozott igazgatási szervezet, és az új intézmények létrehozása következtében számos munkahely létesült a közigazgatás területén is. Az oktatásban foglalkoztatott aktív keresők létszámát új egyházi, alapítványi, egyesületi iskolák gyarapították. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatok egy része tág teret nyitott a viszonylag kis volumenű egyéni befektetéseknek. így a szolgáltatási szféra jellemző színtere lett a kis létszámú, a gazdasági feltételekhez rugalmasabban alkalmazkodni képes vállalkozásoknak. (1996-ban a kereskedelemben dolgozó aktív keresők csaknem háromötöde, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás aktív keresőinek 63 százaléka olyan munkáltatónál dolgozott, amelynek a létszáma legfeljebb 20 fő). A tercier szektor súlyának növekedése végeredményben oly módon következett be, hogy az e szektorba tartozó egyes gazdasági ágakban 1980—1996 között csökkent, másokban emelkedett az aktív keresők aránya. A szolgáltatások területén foglalkoztatottak létszáma az 1980. évi létszámnál 1996-ban mindössze 2 százalékkal (hozzávetőleg 45 ezer fővel) volt nagyobb és ugyanennyivel alacsonyabb az 1990. évinél. Az 1990—1996 közötti tendencia arra utal, hogy a szolgáltatási jellegű ágakban is erősen korlátozódott a munkaerőigény, miáltal a más területeken felszabaduló, feleslegessé vált létszám, amelynek egy része korábban még a szolgáltatási szektor új munkahelyeire áramlott, a szolgáltatás ágaiban sem talál már munkalehetőséget. 30
