1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
— az egyéb eltartottak (a 15 éves és idősebb, nappali tagozaton nem tanuló eltartottak, mint pl. a háztartásbeliek). A magyar népszámlálások (mikrocenzusok) gyakorlatában eddig használatos — fentebb részletezett — csoportosításon túl, de abból kiindulva (1.2.1 és a 2.2.1 sz. táblázatokban) közöljük a népességnek egy másfajta, a nemzetközi statisztikai fogalmaknak megfelelő gazdasági aktivitás szerinti osztályozását. Eszerint a népesség alapvetően két fő csoportból áll, a gazdaságilag aktív, illetve a gazdaságilag nem aktív népességből. A gazdaságilag aktív népesség a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. Foglalkoztatottnak minősül mindenki, aki keresőtevékenységet végez, illetve keresőtevékenységből származó jövedelme van, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet milyen munkajogi keretek között folytatja. Foglalkoztatottak eszerint az aktív keresők, továbbá azok, akik nyugdíj, gyed, gyes, gyet mellett dolgoznak. A gazdaságilag nem aktív népesség az inaktív keresők és az eltartottak csoportjaiból áll. Az inaktív keresők közé azokat a nyugdíjasokat, járadékosokat, gyermekgondozás címén járó ellátásban részesülőket soroltuk, akik a kapott ellátás mellett nem folytatnak keresőtevékenységet. Munkavállalási korú népességen a férfiaknál a 15—59 éves, a nőknél a 15—54 éves népességet kell érteni. A munkavállalási kor nem jelent munkajogi szempontból korlátozást: a munkavállalási koron felüli, 60 éves és idősebb férfiak, illetve 55 éves és idősebb nők, tekintet nélkül életkorukra, a munkavállalási koron aluliak pedig 14. életévük betöltése után lehetnek aktív keresők. NEMZETGAZDASÁGI ÁG A népszámlálások (mikrocenzusok) az aktív keresőket munkáltatójuk (egyes.esetekben a munkahelyük) alapján, az eszmei időpontban érvényes ágazati osztályozási rendszer szerint sorolják a megfelelő nemzetgazdasági ágba, illetve azon belül ágazatba, alágazatba, szakágazatba. A mikrocenzus feldolgozása során az 1995-ben érvényes TEÁOR (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) volt érvényben, amely a gazdasági szervezeteket a főtevékenységük alapján sorolja be, függetlenül attól, hogy milyen a tulajdoni, illetve a gazdálkodási formájuk. A mikrocenzus adatfelvételének a munkáltatóval, munkahellyel kapcsolatos eredményeit nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban közöljük. A nemzetgazdasági ágakra vonatkozó 1980., 1990. évi népszámlálási adatok a TEÁOR 1995. évi szerkezetének megfelelően kerültek átdolgozásra. Az aktív keresők többségét kitevő, alkalmazásban állók és szövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba a nemzetgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény, vállalkozás stb. a TEÁOR szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben — pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási intézményekben foglalkoztatottaknál — nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást (ha pl. az orvosok munkáltatójaként önkormányzat, polgármesteri hivatal stb., munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet volt megjelölve, ágazati besorolásuk az utóbbi alapján történt). Az önállók, szellemi szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg. A segítő családtagok ugyanabba a nemzetgazdasági ágba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. 214
