1996. ÉVI MIKROCENZUS A foglalkoztatottság alakulása, 1980–1996 (1997)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A mezőgazdasági napszámosok a „Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, halászat" ágban kerültek elszámolásra. A nem mezőgazdasági napszámosok, illetve az alkalmi munkások ágazati besorolását, ha munkavégzésük jellemzően konkrét munkáltatóhoz kötődik, e munkáltató ágazati hovatartozása határozza meg, egyébként az „Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás"-ban szerepelnek. FOGLALKOZÁSI VISZONY A foglalkozási viszony szerinti csoportosítást a foglalkoztatottaknak a munkáltatóhoz történő jogilag meghatározott viszonya alapján végeztük el. Az 1990. évi és az azt megelőző népszámlálások az alábbi főbb csoportosítást alkalmazták: — alkalmazásban állók, — szövetkezeti tagok, — önállók, — segítő családtagok. Az 1996. évi mikrocenzus ennél jóval részletesebben, a gazdasági változások során kialakult új vállalkozási formáknak megfelelően különböztette meg a foglalkoztatottakat. A foglalkozási viszony megállapításánál alkalmazott kategóriák a következők: Alkalmazásban álló az a személy, aki valamilyen munkáltatóval — általában munkaszerződés alapján — munkaviszonyban áll. Alkalmazotti munkaviszonynak számít a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, továbbá a fegyveres erőknél és rendvédelmi szerveknél teljesített hivatásos* szolgálati viszony, valamint a bírói, ügyészi szolgálati viszony is. Az alkalmi munkavállalókat, napszámosokat ugyancsak alkalmazottnak kell számítani. Szövetkezeti tag az a személy, aki valamilyen szövetkezeti formában működő gazdasági szervezet (pl. fogyasztási szövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet) tagjaként az adott szövetkezettel munkavégzési kötelezettséggel járó, munkaviszony jellegű jogviszonyban áll. Egyéni vállalkozó az az általában vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, ennek alapján dolgozó személy, aki tevékenységét a vállalkozás egyszemélyes tulajdonosaként önállóan (egyéni vállalkozó alkalmazott nélkül), vagy alkalmazottakkal együtt (egyéni vállalkozó alkalmazottal) végzi. Ide soroljuk azokat a növénytermesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági szolgáltatási foglalkozású személyeket (a korábbi szóhasználat szerinti mezőgazdasági kistermelőket) is, akik egyénileg gazdálkodnak. Szellemi szabadfoglalkozású a nem társas vállalkozás keretein belül, hanem egyénileg tevékenykedő, a hagyományos szóhasználat szerinti szellemi foglalkozást folytató személy abban az esetben, ha nem vállalkozói igazolvány alapján végzi tevékenységét. Társas vállalkozás tagja az, aki vállalkozói tevékenységét nem egyénileg, hanem társas vállalkozás (kft., pjt., bt. stb.) keretei között, valamilyen — nem szövetkezeti formában működő — gazdasági társaságnak munkavégzés jellegű, személyes közreműködésre kötelezett tagjaként, tulajdonosaként folytatja. 215