Budapest városrészei (1996)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A Központi Statisztikai Hivatal kiadásában 1996 elején megjelent a Magyar Köztársaság Helységnévtára, amely a hagyományokat követve rendszerezi a közigazgatási területi egységeket, azok belterületeit, külterületi lakotthelyeit (az 1995. július 1-jei közigazgatási beosztás szerint), valamint közli lakónépességük, lakóházaik és lakásaik számát az 1990. évi népszámlálás adatai alapján. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartja a helységek - a városok és a községek - központi belterületét, egyéb belterületét, külterületi lakotthelyeit, és vezeti azok változásait. A helységek központi belterületén belüli településrészekre vonatkozó adatokkal azonban eddig nem rendelkezett a hivatal. A történeti, városfejlődési, településmorfológiai szempontok alapján meghatározott városrészek lehatárolása és alkalmazása ma már egyre gyakoribb, ezzel egyidejűleg természetesen igény is jelentkezik ilyen típusú adatok iránt. Ezért a hivatal 1996-ban adatokat kért a főváros, a fővárosi kerületek és a városok önkormányzatának jegyzőitől a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés által külön határozattal megállapított vagy a városrendezési terv keretén belül elfogadott városrészek megnevezéséről és határainak leírásáról. A városokról beérkezett információk olyan alapvető különbségeket tartalmaznak, amelyek miatt feldolgozásuk, nyilvántartásba vételük csak egységes elvek kialakítása, majd ezzel összefüggésben az önkormányzatokkal történő újabb konzultáció révén lehetséges. A főváros városrészei egységes rendszert alkotnak, így közlésre való előkészítésük megoldható volt. A főváros városrészeinek elnevezése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény értelmében - a kerületi önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérésével - a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozik. A fővárosban először tíz fővárosi kerület városrészeinek elnevezését és határait állapította meg a Fővárosi Tanács a 75/1990. és 76/1990. számú határozataiban. Ezt követte napjainkig a Fővárosi Tanács 149/1990., és 169/1990., majd a Fővárosi Közgyűlés 350/1991., 473/1991., 476/1991., 768/1991., 1040/1991., 550/1992., 552/1992, és 873/1993. számú határozata. E határozatok a többi kerület városrészeinek elnevezését és leírását állapították meg, illetve - az önkormányzatok kezdeményezésére - a korábban megállapított városrészek számában és megnevezésében történt módosításokat tartalmazták. A XX. kerület városrészeinek megosztása a XXIII. kerület (Soroksár) kiválásakor megállapított közigazgatási határok figyelembevételével történt. A határozatokban foglaltak szerint a főváros közigazgatási határain belül 194 városrész van, amelyek közül 8 városrész két kerülethez, 1 városrész pedig három kerülethez tartozik. A nyilvántartásba vett városrészek adatait a kerületi önkormányzatokkal egyeztettük, és az utcanévváltozásokkal, valamint az időközben bekövetkezett — városrendezési tervben elfogadott - kisebb pontosítások átvezetésével aktualizáltuk. A városrészek leírását tartalmazó fejezetben a fővárosi kerületek hivatalos - római számmal történt — megnevezése mellett, az 1994. évi XLIII. törvény 2. §. (2) bekezdésének felhatalmazása alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete által - a szervezeti és működési szabályzatban - meghatározott kerületi elnevezés is szerepel. Jelen kiadvány kiegészíti a helységnévtár fővárosra vonatkozó részét azzal, hogy területét városrészekre osztva mutatja be. A fővárosi városrészek határainak leírásán kívül egy-egy városrész népességének fontosabb demográfiai-, iskolázottsági- és foglalkozási ismérveit, a háztartások és a családok, majd a lakóházak és a lakások főbb adatait is tartalmazza az 1990. évi népszámlálás adatainak felhasználásával.