Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 6. Az időskorúak vándorlástörténete

7. táblázat Az időskorúak a jelenlegi lakóhely és a születési hely szerint Jelenlegi lakóhelye / Születésekor anyja állandó lakóhelye Összesen nyugatmagyarországi délnyugatmagyarországi központi keletmagyarországi délkeletmagyarországi északkeletmagyarországi régió Nyugat-magyarországi régió 675 74,8 2,7 20,9 0,7 0,1 0,7 Délnyugat-magyarországi régió 513 4,9 80,3 13,3 0,6 0,6 0,4 Központi régió 702 2,8 2,1 91,5 1,0 1,7 0,9 Kelet-magyarországi régió 679 2,2 2,1 18,1 71,7 1,8 4,1 Délkelet-magyarországi régió 639 2,5 2,2 17,7 1,9 75,1 0,6 Északkelet-magyarországi régió 480 2,3 0,8 11,5 2,9 0,8 81,7 Együtt 3688 16,1 12,9 31,0 14,3 13,9 11,8 Mai Magyarországon kívüli terület 377 13,8 11,9 43,5 8,8 11,1 10,9 Ebből: Csehszlovákia 109 18,3 4,6 46,8 3,7 5,5 21,1 Jugoszlávia 53 9,4 30,2 34,0 22,6 3,8 Románia 149 10,7 13,4 49,7 10,1, 9,4 6,7 Szovjetunió 16 12,5 18,8 37,5 12,5 6,3 12,5 Összesen 4220 15,3 12,5 31,6 13,3 15,0 12,3 A jelenlegi országhatáron belül a községekben született időskorúak 28,2 százaléka a városokba és 18,2 százaléka a fővárosba vándorolt. A fővárosban született időskorúaknak döntő többsége 87,1 százaléka a születési helyén maradt. (Ez az arány a városokban született időskorúak esetében már kisebb 69,1 százalék.) Az egyes településtípusok közötti vándorlás fő iránya az időskorúak esetében is a faluról a városba történő vándorlás volt. Az időskorú férfiak a régiók közötti vándorlást tekintve valamivel mobilabbak voltak, mint a nők. A központi régióban lakó időskorú nők aránya magasabb volt, mint a férfiaké. Ezzel is összefügg, hogy az országhatáron kívül született nők jelentősebb arányban telepedtek le a központi régióban — főleg Budapesten —, mint az ugyanott született férfiak. 6.2 A lakásváltoztatás szakaszai Az időskorúak 12,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy élete során nem változtatott lakást. Ezek az arányok régiónként változóak voltak. A két szélső érték 20,1 százalék (északkelet-magyarországi régió), illetve 8,8 százalék (központi régió) volt. Adataink vannak arról, hogy az időskorúaknak különböző életkorukban (20 éves kor előtt, 20—60 éves kor között és 60 éves kor után) hol volt a legjellemzőbb lakóhelyük. (Az adatfelvétel során nem kellett az összes lakásváltoztatást felsorolni, hanem csak az adott életszakaszra legjellemzőbbet, leghosszabb idejű tartózkodási helyet kérdeztük.) A jelenlegi (felvételkori) lakóhelyhez képest a lakást változtató időskorúak közül 20 éves koruk előtt 70,5 százalék volt azoknak az aránya, akik azonos magyarországi régióban éltek, 20,6 százalékuk más régióban és 8,9 százalékuk külföldön lakott (vagy arra a kérdésre nem válaszolt). A későbbi életszakaszban már módosultak a fenti arányok oly módon, hogy jelentősen megnőtt az ugyanezen régióban élő időskorúak aránya.