Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)
II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 6. Az időskorúak vándorlástörténete
\ 6. Az időskorúak vándorlástörténete A felvétel időpontjában az időskorúak 22,9 százaléka Budapesten, 36,5 százaléka vidéki városokban és 40,5 százaléka községekben lakott. A legmagasabb iskolai végzettség szerint nézve az adatokat megállapítható, hogy — a népesség egészéhez hasonlóan — az alacsonyabb iskolai végzettségűek inkább a községekben, a magasabb iskolai végzettségűek főleg a városokban, illetve Budapesten laktak. 6.1 Születési hely Az adatfelvétel során kérdéseket tettünk fel az időskorú anyjának állandó lakóhelyére vonatkozóan, amelynek alapján vizsgálható a születéskori és a jelenlegi lakóhely különbsége. Az adatokat településtípusok és magyarországi régiók szerint csoportosítottuk. A településtípusok csoportosítása az 1990. január 1-jei közigazgatási besorolásnak felel meg. A régiók szerinti csoportosításnál szükséges megjegyezni, hogy az nem a közigazgatási, hanem a gazdasági régiók szerinti beosztás szerint készült. Ennek megfelelően az egyes régiókba a következő megyék tartoznak: Nyugat-magyarországi régió: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye Délnyugat-magyarországi régió: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye Központi régió: Budapest és Pest megye Kelet-magyarországi régió: Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdű-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Délkelet-magyarországi régió: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye Északkelet-magyarországi régió: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye A 70 évesek és idősebbek körében nem elhanyagolható azoknak az aránya — 8,9 százalék — akik a mai országterületen kívül születtek. Túlnyomó többségük az első világháborút lezáró békeszerződés következtében ma más országhoz tartozó, magyarok által lakott területen, Erdélyben, a Felvidéken vagy Bácskában született. Jelentős részük, 43,5 százalékuk a központi régióban, Budapesten és Pest megyében telepedett le. (Az összes időskorúnak csak 31 százaléka lakott ebben a körzetben.) A Dunántúlon letelepedők aránya 25,7 százalék. Az időskorúak születéskori és jelenlegi régiókon belüli lakhelyének azonossága jelentős különbségeket mutat. Leginkább a központi régióban született időskorúak maradtak meg régiójukban, ezek aránya 91,5 százalék volt. A kelet-magyarországi régióban (pl. Szabolcs-SzatmárBereg megyében) született időskorúak voltak a legmobilabbak, azaz a régióban maradók aránya itt volt a legkisebb. A központi régió felé történő vándorlás mindegyik magyarországi régióra jellemző volt. Az adott régión kívülre vándorló időskorúak döntő része végül is a központi régióban telepedett le. Az egyes régiók közötti vándolásra az volt még a jellemző, hogy az időskorúak egy része az egymáshoz földrajzilag-gazdaságilag szorosan kapcsolódó régiók között vándorolt. (Például a kelet- és az északkelet-magyarországi régiók között mutatható ki ez a tendencia.) 39
