1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 1. A lakásállomány alakulása

rületben is. A városmagot alkotó kerületek lakásállománya ugyanakkor - az új lakások számát lényegesen meghaladó lakásmegszűnések következtében - 2,4 %kai, aránya 24,1 %-ról 21,5 %-ra csökkent. A városmagot közvetlenül körülvevő, valamint a budai hegyvidéki kerületekben a lakások száma a főváros egészére jellemző mértékben gyarapodott, részesedésük Budapest lakásállományából alig változott. A lakásállomány alakulása kerületcsoportok szerint

3 ^ Megnevezés Lakások száma az év elején Az 1980-1989. évi növekedés, illetve csökkenés (-) A lakásállomány százalékos megoszlása az év elején Megnevezés 1980 1990 darab százalék 1980 1990 Városmagot alkotó 175 135 170 963 - 4 172 - 2,4 24,1 21,5 Városmagot kerükörülvevő le201 511 220 717 19 206 9,5 27,7 27,8 Külső tek 282 243 327 948 45 705 16,2 38,8 41,3 Budai hegyvidéki 67 802 74 136 6 334 9,3 9,3 9,3 ÖSSZESEN 726 691 793 764 67 073 9,2 100,0 100,0 a) Az egyes kerületcsoportokba tartozó kerületek felsorolását lásd a 18. oldalon. Az új építkezések, illetve a lakásmegszűnések eredményeként a lakásállomány tovább fiatalodott. Budapesten az 1980-1989. években 126 ezer új lakást vettek használatba, amely az 1990. év eleji lakásállomány közel egyhatodának felel meg. A szanálások, bontások jórészt a századforduló előtt épített lakások számát csökkentették, ezek aránya azonban változatlanul nagyon magas. 1990 elején Budapesten 111 ezer 90 évnél idősebb lakást írtak össze, amely az ország ilyen korú lakásainak közel egyharmadát, a főváros lakásállományának pedig 14 %-át képezte. A századforduló előtt épített lakásoknak több mint kilenctizede állami tulajdonban van, jelentős hányaduk a városmagot alkotó kerületekben helyezkedik el. A lakásállomány kor szerinti összetétele a hosszabb ideje dinamikusan fejlődő külső kerületekben a legkedvezőbb. Ebben a térségben a lakásállomány - 8 -