1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 1. A lakásállomány alakulása

1. A lakásállomány alakulása Budapest lakásállománya - a népszámlálással egyidejűleg végrehajtott lakásösszeírás adatai szerint - 1990. január l-jén 794 ezer volt, 67 ezerrel, 9,2 %-kal több, mint ÍO évvel korábban. A számszerű gyarapodás az I960 óta eltelt három tízéves periódus közül ebben az időszakban volt a legalacsonyabb, az 1960-1969. évinél 23 ezerrel, az 1970-1979. évinél 33 ezerrel kevesebb. Az ország lakásállományából a főváros részesedése csak kismértékben módosult, 1990 elején 20,6 % volt. A korábbiaknál kisebb lakásszaporulat az új, azon belül is az állami építkezések ütemének mérséklődésével függött össze. A lakásmegszűnések száma ugyanis alig több mint fele volt az 1970-1979. évinek. A lakásállomány alakulása' Év eleje Lakások száma Időszak A lakásállomány növekedése Év eleje Lakások száma Időszak darab százalék 1949 464 345 1949-1959 71 510 15,4 1960 535 855 1960-1969 90 370 16,9 1970 626 225 1970-1979 100 466 16,0 1980 726 691 1980-1989 67 073 1980 726 691 1980-1989 67 073 9,2 1990 793 764 a) 1949-ben és 1960-ban az üdülőegységek számával együtt. A lakásállomány területi eloszlásában a laza beépítettségű külső kerületek javára következett be eltolódás. A külső kerületekben az 1980-1989. években 16 %-kal gyarapodott a lakások száma, és 1990 elején ebben a térségben a főváros lakásállományának 41,3 %-a koncentrálódott, 2,5 százalékponttal nagyobb hányada, mint az előző népszámlálás idején. Az ide sorolt kerületek közül legszámottevőbben (32-39 %-kal) a III., a IV. és a XVII. kerület lakásállománya nőtt, de 20 % feletti volt a növekedés a XIX. és a XXI. ke- 7 -